Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A második félévvel a nyers adatok szerint túljutott a magyar gazdaság a mostani válság leggyorsabb ütemű GDP-zuhanásán. Az áprilissal kezdődő három hónap ugyanis 7,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, ez a teljesítmény lehetett a mélypont az előrejelzések szerint. Ettől függetlenül az év második fele nem hozta magával azt a lendületet, amelyet az elemzők vártak. A harmadik negyedév teljesítménye 7,2 százalékos csökkenést jelentett éves szinten - derült ki a pénteki előzetes KSH-számokból -, miközben a Napi-konszenzus mínusz 6,7 százalékkal számolt. Ráadásul a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok még a gödör aljára vonatkozó elképzelést sem igazolják vissza, azaz nagyobb mélységbe került a mutató, 7,2 helyett 8 százalékos zsugorodást jelezve. Az, hogy mi is állt a vártnál nagyobb romlás mögött, csak december 9-ére lesz ismert, amikor a KSH közzéteszi a gyakorlatilag véglegesnek tekinthető adatokat.
Az elemzők azonban, ha nem is számítottak 7 százaléknál rosszabb eredményre (a Napi által megkérdezett kilenc elemző közül csak egy szavazott erre a lehetőségre), nem is nagyon nem lepődtek meg rajta. A bontás ismerete nélkül is viszonylag könnyű megmagyarázni a vártnál rosszabb számokat - mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere: a gyenge belső felhasználás ránthatta vissza az ütemet. A munkanélküliség növekedése, az eladósodottság, a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása, valamint a finanszírozás biztosításához szükséges fiskális megszorítás mind tovább tekert a satuba fogott lakossági és közösségi fogyasztáson, és ez a beruházási aktivitáson sem segített. Az ipari termelés visszaesése azonban az év végére már 6 százalék alá csökkenhet és ez biztató jel lehet a GDP-re nézve.
Külön csalódást jelent a mostani adatokban a negyedéves szintű 1,8 százalékos GDP-csökkenés, amivel már hatodik negyedéve folytatódik a negatív trend - mondta Barta György, a CIB makroelemzője a Napi Online-nak. A kibocsátás oldali bontásból kitűnik, hogy a mezőgazdaság - a tavalyi év termelési szintje miatti magas bázis miatt - nem volt képes hozzájárulni a növekedéshez. A külső és belső kereslet párhuzamos összeomlásával sújtott ipari termelésnél a ciklus elérte mélypontját - erősítette meg Barta.
Magyarország volt talán az egyetlen ország Kelet-Közép-Európában, amely nem okozott gazdasági aktivitás terén pozitív meglepetést - írta jelentésében Piotr Kalisz, a CitiBank szakértője. Úgy tűnik, az ország a gazdasági helyreállítást tekintve elmarad régiós társaitól, ám ha lassabban is, de nem marad el a talpra állás a következő hónapokban. Mindez teret adhat a monetáris lazításnak és így akár már 2010 első félévében 5,5 százalékra csökkenhet az alapkamat - tette hozzá Kalisz.
Jövőre ugyan elképzelhető egy visszapattanás, de az első negyedévben negatív éves indexekre kell számítani - figyelmeztetett Bebesy. Ha a nemzetközi helyzet nem romlik, akkor viszont az ipar már az első negyedévben képes lesz hozzájárulni a növekedéshez, és itt év végére akár 5-10 százalékos bővülés is elképzelhetővé válik. A lakossági fogyasztásnál azonban ez még 2010 utolsó hónapjaiban sem valószínű, erre sem a költségvetési szféra bérbefagyasztása, sem a versenyszféra béremelési lehetőségeinek korlátozott volta nem ad túl nagy lehetőséget.
A legutolsó Napi-konszenzus jövőre enyhén pozitív (0,3 százalék), 2011-re 2,8 százalékos GDP-növekedési ütemet várt.
