Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország fokozatosan visszatért a piaci finanszírozáshoz. Az állam finanszírozási igénye jelentősen csökkent és az idei negyedik negyedévben költségvetési többletet érhet el, azaz adósságtörlesztővé válik, miközben a háztartások megtakarítása az első félévben is sokat javult és még tovább emelkedhetett a harmadik negyedévben - vázolta lapunknak Suppan Gergely, (képünkön) a Takarékbank makroelemzője. Így az Államadósság Kezelő Központnak elegendő kisebb összegben állampapírt kibocsátania, mint amennyi lejár. Ha minden befektető tartja a pozícióját, akkor a korábban rendelkezésre álló mennyiséget a másodlagos piacról be tudják szerezni és a növekvő kereslet további hozamcsökkenéshez vezethet. Így amennyiben a piaci hangulat nem romlik, nem kell Magyarországnak hozzányúlnia a még le nem hívott IMF-hitelkerethez.
Kérdés, van-e realitása annak, hogy a jövő októberben lejáró készenlétihitel-szerződést ne kelljen meghosszabbítani. Amennyiben a piaci feltételek a következő egy évben is támogatóak maradnak, nincs értelme e védőernyőnek - véli Barta György, a CIB közgazdásza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más típusú szerződést ne lehetne kötni az IMF-fel. Jobb minősítésű feltörekvő piaci országok is kapnak rugalmas hitelcsomagot, még ha nincsenek is rászorulva. A mostani szerződéssel azonban egyfajta billogot is kapott Magyarország. Ugyan jelenleg a nemzetközi szervezetektől kedvezőbb feltételek mellett juthat az ország hitelhez, amennyiben ennek igénybevételére nincs szükség, akkor nem is kell vele élni. A piaci finanszírozáshoz való visszatérés - még ha drágább is - növeli a befektetők bizalmát - véli az elemző.
Magyarország pozícióját az is támogatja, hogy jövőre önfinanszírozóvá válhat - tette hozzá Suppan. Ugyan nem kizárt, hogy közben romlik a nemzetközi hangulat és tényleg W alakú lesz a recesszió, azonban Magyarország sok mindent tett az elmúlt évben kitettségének csökkentéséért, így várhatóan kevésbé reagál majd érzékenyen a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésére is. Kérdés, hogy amennyiben az új kormány ősszel a szerződés meghosszabbítása mellett dönt, mekkora tere lesz a hitelkeretért szabott feltételek újratárgyalására. Romániának, Ukrajnának vagy Szerbiának sikerült kedvezőbb pozíciókat kiharcolnia, azonban ezen országokban jóval a magyar szint alatt van a GDP-arányos államadósság - figyelmeztet Suppan. Ettől függetlenül nem reménytelen a helyzet, főleg ha a költségvetésen belül további strukturális változásokat hajtana végre cserébe.
Márpedig vannak olyan pontok a vállalt feltételek között, amelyek még okozhatnak problémát. A jövő évi deficitcél ugyanis bajosan teljesíthető - véli Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a Valutaalap eddig elég rugalmas volt - a GDP-arányos deficitcél eddig kétszer változott - és valószínűleg jövőre is az lesz. A szerződés azonban jövő októberben lejár és amennyiben végül nem lesz hosszabbítás, akkor a korábban vállalt hiány meghaladásának sincs nagy jelentősége - mondta Török.
