Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A devizahitelezés szigorítására vonatkozó javaslatok a gazdasági növekedésnek átmenetileg nem tesznek jót, a piacokat sem segítik és az élénkítést is hátráltatják, azonban a rendszerkockázatokat csökkentik - értékelte az elképzeléseket Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A negatívumok azonban csak addig állnak fenn, amíg a forinthitel drága. Rövid távon tényleg visszafoghatja egy ilyen intézkedés a gazdaság bővülését, azonban a külső egyensúly javulásán keresztül jelentősen csökkentheti a kockázati prémiumot, ezáltal gyorsíthatja a magyar kamatszint csökkenését - állítja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Egy ilyen változtatás ráadásul tovább növeli a hazai monetáris transzmisszió hatókörét. A devizahitelek miatt ugyanis a jegybank elsősorban az árfolyamcsatornán keresztül tudott érdemi hatást gyakorolni a gazdaságra, míg így a háztartások fogyasztási és megtakarítási döntéseit is képes lesz a korábbinál jobban befolyásolni.
Kicsi, nyitott gazdaság esetében ezt a kérdést nem lehet a piacra bízni, más feltörekvő piaci országoknál be is vezették már a szabad tőkeáramlás adminisztratív korlátozását - tette hozzá Bebesy. A mostani felvetésre valószínűleg az IMF is rábólintott. A Valutaalap korábban egyértelműen szembeszállt az ehhez hasonló javaslatokkal, azonban a válság óta többször is explicit módon támogatta azokat. Forián Szabó szerint a fizetési mérlegen keresztül a finanszírozási oldalon nem gyakorol majd érdemi hatást a döntés, mivel ezek a tételek gyakran importtermékekben csapódnak le. Ugyanakkor a devizahitelek arányának csökkenése az állományi adatokban jelentősen mérsékli a külső kockázatokat.
