Várható volt, hogy a második negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség pozitív lesz (891 millió euró), azaz Magyarország gyakorlatilag nettó megtakarítóvá válik. Az azonban hatalmas meglepetést jelentett, hogy ennek a fő összetevőjét jelentő, klasszikusan hatalmas hiánnyal bíró folyó fizetési mérleg is többletet ért el. Az elemzői konszenzus igen mérsékeltnek számító, 100 millió eurós deficitet várt, a jegybank első becslései azonban 476 millió euró szufficitről számoltak be.
Az MNB által tegnap publikált adatokban két jelentős módszertani változtatást hajtottak végre. A transzfereket korábban pénzforgalmi szemléletben vették figyelembe, azaz akkor számolták el az összegeket, amikor az megérkezett. Így ez tipikusan az első negyedév eredményét segítette, míg az összeget valójában az év további részében fokozatosan használták fel. Az eredményszemlélet ez utóbbit veszi figyelembe, és most az MNB erre a koncepcióra módosította a beérkezett pénzek elszámolását.
A másik lényeges változás a vállalati jövedelmek számbavételét érintette. Korábban az "all-inclusive"-nak nevezett, minden eredményt magában foglaló adatokat vették figyelembe, azonban 2008-tól kezdve a cégek olyan részletezettségű adatokat is készítenek, amelyekből kiolvasható a normál üzletmenethez kapcsolódó vállalkozási eredmény is. A vállalatoktól beszerzett pontosabb információk alapján elmondható, hogy a külföldi tulajdonban lévők profitabilitása megközelítőleg 20 százalékkal csökkenhetett - mondta Antal Judit, a jegybank szakértője.
Ezek a vállalatok tipikusan külső piacra termelő cégeket takarnak (például autógyártók, elektronikai cégek), így ezeket érintette legelőször a válság - mondta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint elképzelhető, hogy ennél nagyobb mértékben csökkent a jövedelmezőség és valószínűleg tovább romlik majd az év hátralévő részében. A külső piacok 2010 második felére várt enyhe élénkülése ugyan segítheti ezeket a cégeket, de jelentős javulás nem várható - tette hozzá Rolek.
Mindez a kiáramló jövedelmek mérséklődésén keresztül segíti a folyó fizetési mérleget, azonban ez még önmagában nem biztosítja a többletet. Az eddigi jelentős importcsökkenés ugyanis lefékeződhet - véli Samu János, a Concorde makroelemzője, aki éves szinten a GDP 1-1,5 százalékának megfelelő deficitet vár. A gázimport második féléves megugrása, valamint a hitelfeltételek enyhülésén keresztül a lakosság fogyasztásának kevésbé meredek csökkenése is ebbe az irányba mutat. Jövőre ugyan 3 százalékra emelkedhet a hiány, azonban ez egyáltalán nem kiemelkedően magas, figyelembe véve az elmúlt évek 7-8 százalék körüli szintjét - emlékeztetett Samu.
