Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiába várták a piaci elemzők, hogy a fogyasztói kosár ára már augusztusban elkezd növekedni és ezzel párhuzamosan elindul az előző év azonos időszakával összehasonlított árindexnek az év végi 7 százalék közeléig történő felkúszása, ennek pont az ellenkezője következett be. Egy hónap alatt ugyanis a várt 0,3 százalékos drágulás helyett ugyanekkora ütemben csökkentek az árak, és az infláció éves üteme a júliusi 5,1 százalékról 5 százalékra mérséklődött - derült ki a KSH pénteki adataiból. Az áfa áthárításának mértékét már júliusban is túlbecsülte a piac, azonban most közel nem ez az egyetlen tényező, amely befolyásolta az adatokat. Tovább folytatódott az idényáras élelmiszerek már több hónapja tartó kiszámíthatatlan árazása - mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. Májusban ugyanis a megszokott szezonalitáshoz képest jóval gyorsabb drágulást kompenzálta a következő hónap 9,2 százalékos árcsökkenése, ezt azonban további 19,8, majd augusztusban 20,1 százalékos leértékelés követte, szemben a megszokott hetedik-nyolcadik havi 10, majd 15 százalék körüli árcsökkenéssel.
A vártnál kedvezőbb adatért közel felerészt az élelmiszerárak voltak felelősek, ami mögött a visszafogott kereslet is áll - véli Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. A másik rész az adóemelés vártnál kisebb áthárításából következett be. Az áfaemelés potenciális teljes hatásából a múltban szokásos 80 százalék és a feltételezett kétharmad helyett csak 35-40 százalék érvényesült az árakban. A közüzemi díjak drágulása a számlázások miatt ugyan augusztusra tolódott, de ezentúl nem volt érdemi, a forgalmi adónak betudható áremelés - tette hozzá Kondrát. Vannak azonban ezzel ellentétes vélemények is. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője szerint a szolgáltatások 0,7 százalékos drágulása egyértelműen az áfa áthárítását jelenti, és a ruházati termékek 2,6 százalékos leárazása sokkal mérsékeltebb, mint az ilyenkor szokásos 3,5 százalék körüli mínusz.
Az áfasztori azonban augusztussal véget érhet, bár elképzelhető, hogy a kereskedők csak kivárnak és az első adandó alkalmat megragadják a drágításra. Az adóemelés lenyelése önmagában jelentős nyomást gyakorol a vállalati profitokra, és ez a későbbiekben újabb leépítésekhez és a béremelések elmaradásához vezet, ami mérsékelheti a növekedési ütemet és az inflációt a következő egy-két évben - mondta Kondrát. Elképzelhető, hogy a belső kereslet stabilabbá válását a vállalatok a kiesett bevételük pótlására fordítják majd - tette hozzá Samu. A mostanihoz hasonló mértékű gazdasági visszaesés általában kedvez az inflációs várakozások lehorgonyzásának, de az adóemelésnek még a mostani mérsékelt áthárítása is komoly kockázatokat jelent. Samu szerint a monetáris tanácsnak (MT) inkább most kellene szigorú kamatpolitikát folytatnia.
Ugyanakkor az augusztusi inflációs adatok szerint a csökkenő kereslet még annál is erőteljesebb mértékben gátolja az áremeléseket, mint amire a jegybank korábban számított, ez pedig jelentős támogatást adhat a kamatcsökkentő oldalnak - mondta Kondrát. A "héják"ugyan továbbra is a bizonytalan globális pénz- és tőkepiaci környezetet és a gyors kamatcsökkentések okozta potenciális veszélyeket hangsúlyozzák, a tanácson belüli arány viszont várhatóan a "galamboknak"kedvez majd, így szeptember 28-án további 50 bázisponttal, 7,5 százalékra csökkentheti az MT az alapkamatot.
