A folyamatos mínuszok jellemezte külkereskedelmi mérlegnél már az első három hónap 684 millió eurós aktívuma is rekordnagyságúnak számított, ez azonban elbújhat a második negyedév adatai mögött. Áprilistól júniusig ugyanis a kétszeresére, 1371 millió euróra duzzadt a többlet, vagyis a félév végére euróban számolva túllépte a kétmilliárdot. Ezt egyszerre támogatta az import fokozódó visszaesése és az export mérséklődő csökkenése - derült ki a tegnap közzétett KSH-adatokból.
A behozatal volumene a második negyedévben 25,3 százalékkal zuhant. Bár a kategória 40 százalékát alkotó kőolaj ára jelentősen mérséklődött az egy évvel ezelőtti szinthez képest és ez nagyban támogatta az import visszaesését, ez csak a külkereskedelmi mérleget segítette, de nem jelent meg az energiahordozók 39,5 százalékos csökkenésében, mivel az csak az előző év azonos időszakának árszínvonalával számolt volumen változását méri - mondta a Napinak Domoszlai Erzsébet, a KSH szakértője. Ugyanakkor a földgáz szokásostól eltérő készletezése átvariálhatta az import alakulását. Az energiahordozó árát ugyanis 9 hónapos mozgóátlagolással számolják ki, így már régóta tudni lehet, hogy nyár végére lemegy majd az energiahordozó ára. Az év első felénél megszokott behozatal így számottevően elmaradt a korábbi évekétől, ám a készletek feltöltése hamarosan esedékessé válik és ez megdobhatja a harmadik negyedév energiaimportját - tette hozzá Domoszlai.
A kivitel az első negyedévi 21,5 százaléknál jóval mérsékeltebben, 17,8 százalékkal csökkent, amit elsősorban az segített, hogy az export 60 százalékát adó gépek és szállítóeszközök iránti külső kereslet a korábbinál kevésbé szűkült. A kilátások ráadásul folyamatosan javulnak. Az ipari megrendelések Németországban biztatóak, az eurózóna növekedési adatai túl vannak a mélyponton és a különféle előrejelző (például bizalmi, beszerzési) indexek is Magyarország exportpiacainak stabilizálódásáról számoltak be - mondta Barta György, a CIB elemzője, aki szerint így a következő negyedévekben meglódulhat az export dinamikája. Ez két szempontból is kiemelten fontos. Egyrészt jelenleg ez az egyetlen tényező a GDP-ben, amely még képes a növekedésre. A magánfogyasztás mélyponton van, a kormányzat ahol tud, megtakarít és a vállalatok kivárnak a beruházásaikkal. A készletek leépítése ráadásul Magyarországon jóval intenzívebb volt, mint a régió más országaiban, így a bruttó hazai terméknél valószínűleg a második negyedéves 7,6 százalékos zuhanás lehetett a mélypont és a nettó kivitel alakulása jelentősen tompíthatja a gazdaság zsugorodásának ütemét. Másrészt ezen keresztül a külső egyensúlyi helyzet is javul. Ez azonban még önmagában nem feltétlenül pozitív, hiszen a javulás nem az export növekedésén, hanem az importnak az exporténál nagyobb visszaesésén keresztül érkezett - tette hozzá Barta.
Az árfolyamváltozásokat is tükröző árszínvonal az év első felében az előző év azonos időszakához képest mind a kivitelnél, mind a behozatalnál 6 százalékkal emelkedett, így a kettő hányadosaként létrejövő cserearány gyakorlatilag változatlan maradt.
