Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiába nőtt a foglalkoztatottak száma kismértékben, a május-júliusban mért átlagos munkanélküliségi ráta mégis 9,7 százalékra emelkedett az április-júniusi 9,6 százalékról - derült ki a tegnapi KSH-adatokból. A nyári időszakban szezonális okok miatt ugyan mindig megugrik a foglalkoztatottak száma, a mostani emelkedés azonban mérsékeltnek tekinthető - mondta a KSH szakértője, az azonban nem derült ki, hogy pontosan ez mihez képest számít gyengének. A 15 és 64 éves népességen belül 3 millió 779 ezer fő jelent meg foglalkoztatottként a vizsgált időszakban, s ez 83 ezer fővel kevesebb, mint egy éve volt. Ennek azonban az elsődleges oka vélhetően nem a mérsékelt szezonalitás, hanem a válság. A január-márciusi adatokkal összevetve viszont nincs lényeges különbség a megelőző évek értékeihez képest. Az év eleje óta látott 1,16 százalékos bővülés más években is ehhez hasonló mértékű (1 és 1,23 százalék között szóródó) volt. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a közmunkaprogramok hatása a későbbi hónapokban jelenik meg a statisztikákban, de akár az is elképzelhető, hogy a szürke (vagy fekete)-gazdaság szívta fel a potenciális munkavállalókat.
Az inaktívak száma eközben 19 ezerrel csökkent. Mivel nem tudta a munkaerőpiac felszívni a munkakínálat többletét, ezért növekedett meg a foglalkoztatottak számának növekedése ellenére a munkanélküliségi ráta. A regisztrált álláskeresők között a pályakezdők száma mutatott látványos emelkedést. A 15-24 éves korosztályból ugyanis minden negyedik munkaerőpiacon aktívnak számító személy nem rendelkezik munkával, míg egy éve ezt csak minden ötödikre lehetett elmondani. Ennek a magyarázata valószínűleg az, hogy a frissen végzettek között a szokásosnál többen gondolják, hogy csak kevés esélyük van az elhelyezkedésre, és a munkaügyi központok által indított (átképzési) tanfolyamok elfogadható alternatívát jelentenek a számukra. Ráadásul minél korábban jelentkeznek, annál nagyobb az esély a tanfolyamokra (és a munkanélküliségi statisztikákba) való bekerülésre.
Ezt a vélekedést támasztja alá az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júliusi jelentése is. A második félévtől az álláskeresők száma ugyanis ismét emelkedésnek indult. Ez megfelel a szokásos szezonalitásnak, hiszen a közép- és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban mennek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz.
A 9,7 százalékos munkanélküliség megfelelt az elemzői várakozásoknak és a ráta emelkedése még közel nem ért véget. Az idénymunkákhoz kötődő szezonális hatás megszűnésével, az iskolából újonnan kikerülő érettségizettek és diplomások megjelenésével, valamint az újabb elbocsátások miatt folyamatosan növekedik a munkát keresők aránya, miközben a gyenge belső felhasználás miatt a munkakereslet nem növekedik - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője a Napi Gazdaság Online-nak. Az elemző szerint a ráta januárban éri el a csúcsot 11 százalékkal, majd az év hátralévő részében is 10 százalék fölött marad.
