Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Biztosabb arányban lazított tegnap a monetáris tanács (MT) a kamaton, mint egy hónapja tette, igaz, visszafogottabb is volt a tempó. Az ülésen már nem merült fel a júliusi, 100 bázispontos vágás, csak az 50-es és a 75-ös, és végül - ahogy Simor András jegybankelnök elmondta - túlnyomó többséggel a fél százalékpontos csökkentés mellett döntött az MT, azaz 8 százalékra vitte le az irányadó rátát. Az üléssel egy időben a tanács a holnap megjelenő inflációs jelentést is áttekintette, amelynek a közzétett főbb számaiban nem történt lényegi változás. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések egy az egyben megegyeztek a három hónappal ezelőtti jelentésben rögzített értékekkel, azonban a belső szerkezetben akadnak említésre méltó változások. A belső felhasználás ugyanis jobban csökkent a második negyedévben, mint azt a jegybank korábban gondolta. E mögött elsősorban a beruházások és a készletváltozások nagyobb mértékű visszaesése húzódott meg, ez azonban részben az import mérséklődésében csapódik le, ezzel lendületet adva a nettó export bővülésének. Ugyanakkor ennek jelentős pozitívuma, hogy ez a megtakarítások növekedésével jár együtt és így a külső egyensúly erőteljesebb javulásán keresztül a kockázati megítélések kedvezőbb alakulásában is éreztetheti a hatását - tette hozzá Simor.
Az árindex 2010-es és 2011-es értékeiben ugyan volt egy hangyányi eltérés (az ez évre várt infláció itt is változatlan maradt), ez azonban nem változtat azon, hogy két év múlva (azaz a jegybank számára releváns horizonton), valamint az áfa és a jövedéki adó emelését kiszűrve már a jövő évben elérhetővé válik a 3 százalékban meghatározott inflációs cél. A felfelé mutató kockázatokat azonban jelentősebbnek ítéli a jegybank, mint egy hónapja. A munkaerő-piaci béralkalmazkodás lassabb, mint amire az MNB korábban számított, valamint a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú várakozásait is megemelhetik. Ráadásul ahhoz, hogy a kormány teljesíteni tudja a 2011-re vállalt, a GDP 3 százalékában megszabott áht-hiányt, további lépéseket kell meglépnie. Amennyiben ezek a szabályozott árak növelését is érintik, az a fogyasztói árindexre is hatással lesz. Ettől függetlenül azonban az infláció alappályája egy év múlva 3 százalék alá kerül - fontos, hogy ezt a közeljövőben kezdődő bértárgyalásokon az érdekeltek is figyelembe vegyék - üzent Simor.
A döntés megegyezett a piaci várakozásokkal: a reálgazdaságnak alacsonyabb kamatokra van szüksége, az inflációs kilátások kedvezőek, így nem volt meglepő a döntés - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője. Ugyanakkor továbbra sem csökkent a bizonytalanság a kamatpálya körül. A nemzetközi piacokon a kockázati étvágyban pozitív fordulat jellemezte az elmúlt időszakot, azonban kérdés, hogy ez tartós marad-e. Az elmúlt két hónapban összesen 150 bázispontot vágott az MT, és ez nem kevés. A tagok nyilatkozataiból sejthető, hogy a kamatcsökkentő ciklus egy fix enyhítésről szól. Ezt minél gyorsabban meg akarja lépni a tanács és csak utána tart szünetet - mondta Nyeste.
A már beindult és várhatóan folytatódó vágássorozatot azonban nem mindenki fogadta pozitívan. Ugyan a külső hangulat sokat javult, fontos látni, hogy a 3 és 5 éves állampapíroknál még mindig 8 százalék fölött van a hozamgörbe, azaz a piac középtávú várakozásai még mindig bizonytalanok - véli Samu János, a Concorde közgazdásza. Úgy tűnik, hogy az MT elsősorban a reálgazdaság élénkítésére ügyel és ehhez egy (nem túl) gyenge árfolyamszintet akar biztosítani és a kamatpolitikáját is ennek rendeli alá. Ezzel szemben lassan, óvatosan kellene csak csökkenteni a rátát, ahogy a piacon meghatározott prémiumok azt engedik - tette hozzá Samu.
A jegybanki közlemény szerint további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat és a kockázati megítélés is lehetővé teszi. Az elemzők úgy vélik, erre szeptemberben már sor kerülhet. Év végéig ezen felül még maximum egy 50 bázispontos vágás beleférhet, a jövő év végére pedig 6,5 százalékra mérséklődhet a ráta.
