Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egész aknamező fekszik a hazai költségvetés előtt, nem csupán a következő hónapokban, de a következő években is - hívta fel tegnap a figyelmet Kopits György, a költségvetési tanács (KT) elnöke. A februárban alapított testület most mutatkozott be első, a makrogazdasági kilátásokat elemző anyagával, amelyben több, a büdzsét övező kockázatról is beszámol. Ugyan elvileg a 2011-es költségvetés lesz az első, amelyet a tanácsnak kötelessége véleményezni, de a mostani elemzésében már kitér a 2010-es büdzsére és így a most elfogadott, adórendszert érintő átalakításokra is.
Az elemzésben azokra a buktatókra hívják fel a figyelmet, amelyek nem vagy nem kellően átlátható módon jelennek meg a törvényjavaslatokban, viszont veszélyeztethetik a deficit és végső soron az államadósság csökkentését. A központi büdzsé kiadási oldalán négy szempontot emeltek ki. A recesszió nyomán megemelkedett munkanélküliség miatt magasabb lesz a passzív ellátások száma, az ez évre erre tervezett 100 milliárd forintnak ugyanis júliusig több mint a 90 százalékát kifizették. Az egyes állami vállalatok tartalmi intézkedések hiányában fennmaradó működési veszteségei is komoly veszélyt jelenthetnek. A MÁV Zrt.-nél ez például 2009 és 2012 között évi 70-80 milliárdot jelent. Az állami kezességekhez és garanciavállalásokhoz kötődő kifizetések szintén a recesszió miatt megkétszereződhetnek, valamint a jegybanki veszteség megtérítése is megugrik majd. Utóbbit a hatályos szabályozás szerint a költségvetésnek kell megtérítenie, márpedig az államháztartás devizából történő finanszírozása jelentősen megemelte a kéthetes MNB-kötvény forgalomban lévő állományát (augusztus elejére 3000 milliárd forintos szintre emelkedett az októberi 700 milliárdról). A megnövekedett kamatterhet azonban tompíthatja a realizált árfolyamnyereség és az ÁKK-val szemben meglévő swapokból befolyt bevétel.
A bevételi oldalon a társasági nyereségadó dinamikája okozhat nagyobb gondokat. A recesszió időszaka után például a korábban leírt veszteségek elhatárolása a későbbi fellendülés éveiben csökkentheti az adóalapot.
Különös figyelmet érdemel az a lehetőség, hogy az 52 év felettiek visszaléphetnek a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe. Ez egyszeri hatásként rövid távon segíti a deficit csökkentését, a nyugdíjkifizetések megnövelésén keresztül azonban hosszú távon növeli a hiányt. Végül egyes önkormányzatok eladósodottsága is komolyan veszélyeztetheti a központi költségvetés eredményeit. Ha a fenti kockázatok mind megvalósulnának, 2010-re megközelítőleg 1 százalékponttal növelhetnék a GDP-arányos áht-hiányt.
Az eddig meghozott, az adórendszert érintő intézkedések hosszú távon 1-1,5 százalékkal megemelhetik a GDP szintjét és amennyiben a gazdaság szereplői hitelesnek ítélik a lépéseket, akár rövid távon is pozitív hatásuk lehet a növekedésre - tért ki az elemzés a makrofolyamatokra. Ez évre a kormány által jelzett 6,7 százalékos GDP-csökkenésnél egy fokkal mérsékeltebb, 6,5 százalékos zsugorodást várnak, a gazdaság jövőre további 0,5 százalékkal eshet, majd 2011-ben átválthat egy 3 százalékos növekedési ütemre. A külső finanszírozás mennyiségi korlátai és a megemelkedett forrásköltségek következtében a belső felhasználás növekedése tartósan elmarad a termelésétől, azaz a külső kereslet fokozatos élénkülése várható.
