Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az áremelkedés éves üteme júliusban hiába ugrott meg egy hónap alatt csaknem másfél százalékponttal, az 5,1 százalékos árindex így is jócskán elmaradt a Napi-konszenzus által várt 6,1 százaléktól. Az áfa és a jövedéki adó emelésének a fogyasztókra való áthárítására ugyan vannak az elemzőknek becslései, azonban ezeket nem recesszió közepette mérték. Bár többen elmondták lapunknak, hogy a végső adat akár egy százalékponttal is eltérhet a várakozásoktól, azonban a felfelé mutató kockázatokat többen erősebbnek vélték, mint a lefelé mutatókat.
Nagy volt a bizonytalanság az elemzők körében azzal kapcsolatban, hogy az áfaemelés hatásából mennyi fog érvényesülni a júliusi fogyasztói árak alakulásában. A tapasztalatok szerint a kereskedők nem minden szektorban éltek áremeléssel, ebből adódhat az elemzői konszenzusoknál közel egy százalékkal alacsonyabb júliusi inflációs érték - mondta a Napi Online-nak Mináry Borbála, a KSH főosztályvezető-helyettese. A megemelt áfa leginkább a szolgáltatások áraiban éreztette hatását, míg a ruházati cikkeknél a korábban kezdődő nyári kiárusítások tompították a hatást és így összesen a szezonalitásnak megfelelően alakultak az árak. A másik jelentős eltérés az idényáras élelmiszerek rendkívüli, egy hónap alatt csaknem 20 százalékos áresésére vezethető vissza. Ráadásul a májusi árszint ezeknél a termékeknél eleve nagyon magas volt, így a korábbi években tapasztaltnál meredekebben estek vissza az árak - tette hozzá Mináry. Fontos tényező lehet a főosztályvezető-helyettes szerint a következő hónapok során a fogyasztói energia árának alakulása, ebben a szektorban ugyanis egy hónapos csúszással jelenik meg a forgalmi adó emelésének árnövelő hatása.
A szabályozott áras szolgáltatásoknál, a várakozásoknak megfelelően, tényleg minden kategóriában ráterhelték a fogyasztókra az adóemelést - helyi tömegközlekedés, kommunális szolgáltatások -, így júniushoz képest átlagosan 3,3 százalékkal drágultak az egyes tételek. Ugyanez a piaci szolgáltatásoknál 2,1 százalék volt, holott itt az 1 százalék is már kiemelkedően magasnak számít. Szintén hatalmas ugrás volt a tartós ipari cikkeknél is. Az általában defláció jellemezte csoport ugyan áprilisban egyszer a gyenge forint miatt már áttörte a rekordszintnek számító 1 százalékot, most azonban még további 2,4 százalékot vertek rá a kereskedők az árakra. Ezen belül az új autók 3,5 százalékkal, a háztartási cikkek 2,1 százalékkal, valamint a tartós kulturális eszközök 1,2 százalékkal drágultak egy hónap alatt.
A járuléknövelés elsősorban a szeszes italok árát dobta meg. A csoport átlagosan 4 százalékos drágulását egyedül a bor mérsékelt, 2,2 százalékos áremelkedése fogta vissza. A dohányáruknál ezzel szemben csak 0,7 százalékos drágítás volt jellemző, bár itt valószínű, hogy a már meglévő, korábban beárazott készletek fékezték az ütemet. Az energiaáraknál is késleltetett hatásra lehet számítani, mivel a júliusi áfaemelés csak a számlázáskor jelenik meg a fogyasztói árakban. Külön kategóriát jelent ezen belül is a távfűtés, ahol júliusban 20-ról 25 százalékra növelték, majd augusztusban 18 százalékra mérsékelték a forgalmi adót. Így a fiskális szigorítás hatása még pár hónapig biztosan eltart.
Úgy tűnik, hogy a fogyasztói kereslet szűkülése még erőteljesebben visszafogta az árazást, mint arra számítani lehetett - mondta Szentiványi Nóra, a JP Morgan szakértője, aki azzal számolt, hogy az adóemelésnek 70 százalékát továbbhárítják a kereskedők a vásárlókra. A következő időszakban ugyan még tényleg lehetnek nagyobb áremelkedések, ez azonban nem változtat azon, hogy egy év múlva 3 százalék alá mérséklődhet az árindex, azaz a jegybank számára releváns horizonton elérhető az inflációs cél. Ekkorra ráadásul még mindig kitart a szűkös kereslet, ami egy a maihoz képest erősebb forintszinttel párosulhat, s ez további támaszt ad majd a mérsékelt árindexnek - tette hozzá Piotr Kalisz, a Citibank makroelemzője. Így mindkét elemző szerint folytatódhat a kamatvágás augusztusban. A monetáris tanács fél év pihenő után júliusban 100 bázispontos lazítással 8,5 százalékra, azaz az októberi 300 bázispontos rendkívüli kamatemelés előtti szintre csökkentette az irányadó rátát, amely augusztus 24-én további ötvennel csökkenhet, 2010 első negyedévére pedig 6,5 százalékra zsugorodhat.
