Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiába számított a piac fél százalékpontos kamatvágásra, senki sem lepődött meg azon, hogy a monetáris tanács (MT) ennek kétszeresét vágta le tegnap a január óta 9,5 százalékos szinten lévő irányadó rátából. Az ülésen a 100 bázispontos lazítás mellett még a 70 és az 50 bázispont is felmerült, a döntést megelőző hosszas vita azonban csak egy szoros eredményre volt elegendő. A nagymértékű csökkentés már hónapok óta érlelődött, mint ahogy a kockázati megítélések is már hónapok óta javulnak - jegyezte meg Simor András jegybankelnök. Az országkockázatot mutató cds az év eleji 600 bázispontról 275-re csökkent, újra megindult az államkötvénypiac, a külföldi érdeklődők száma növekedni kezdett és a hozamok alakulása is kedvező volt. A piac ráadásul sikeresnek ítélte a devizakötvény-kibocsátást és a forint erősödése és volatilitásának csökkenése is a növekvő bizalom jele. Így a korábban a monetáris lazítás feltételéül szabott "kockázati megítélés javulásának fennmaradása" nemcsak megvalósult, hanem még tovább javult és ez engedett teret a döntésnek - mondta Simor, hozzátéve, hogy a vártnál erőteljesebb lazítás ellenére az MT nem kötelezte el magát a további csökkentések mellett.
Az MT hivatalból továbbra is aggódik az inflációs veszélyek miatt, azonban egyelőre nem lát olyan tényezőt maga előtt, amely eltéríthetné az inflációt attól, hogy a jegybank számára releváns 5-8 negyedéves horizonton belül a háromszázalékos cél alá csökkenjen. Átmeneti hatások ugyan jelentősen megdobják az árindex alappályáját (áfa- és járulékemelés, a gyenge árfolyam miatt dráguló import, a feldolgozatlan élelmiszerek ingadozó árai), azonban ezek egy év alatt eltűnnek az inflációból. Az inflációs várakozások felerősödésének a recesszió árfékező hatása sem enged teret.
Bár a mostani jegybanki közleményben a korábbi hónapokkal ellentétben a pénzügyi stabilitási kockázatok mellett az inflációs veszélyek elemzése ismét nagyobb teret kapott, a piaci elemzők szerint ez inkább formális és az MNB továbbra is elsősorban a forint miatt aggódik. Ugyanakkor az is igaz, hogy most senki sem gondolja, hogy a drágulási ütem ne mérséklődne vissza az árstabilitásként meghatározott szintre, valamint azt, hogy a pénzügyi stabilitással szemben prioritást élvezne.
A nemzetközi pénz- és tőkepiaci környezet, az infláció és az eddig elfogadott hiánycsökkentő intézkedések egyaránt kedvező feltételeket teremtettek egy kamatvágáshoz - mondta Barta György, a CIB szakértője. A fiskális béklyó ráadásul kevés teret enged a gazdaság ösztönzésére, így fontos érv lehetett a jelenlegi helyzetben, hogy ez a szerep a monetáris politikára hárult. A jegybank így mind a pénzügyi stabilitást veszélyeztető túl gyenge, mind az exportot fékező túl erős árfolyamot el akarja kerülni. Az alacsonyabb kamatok ráadásul a forinthitelezést is segíthetik. A piac elég nyugodtan fogadta a hírt - erősítette meg Barcza György, a K&H vezető elemzője. A vártnál nagyobb vágásban valószínűleg a túl gyorsan erősödő kurzus is szerepet játszhatott. Ugyanakkor arra fontos vigyázni, hogy ne alakuljon ki a piacon egy kamatcsökkentést váró buborék.
