Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ez volt az utolsó békehónap - kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője a tegnap megjelent júniusi inflációs számokat. A második félévben az áfa- és járulékemelések már feltolják az év első felében folyamatosan négy százalék alatt lévő alappályát. A drágulási ütem felpörgése előtti KSH-adat azonban még kedvező lett. A fogyasztói kosár előző év azonos időszakával összevetett árszínvonala ugyanis a várakozásokkal ellentétben nem folytatta a korábban felgyorsult trendet. A háromszázalékos inflációs cél közeléből az árindex áprilisban 3,4, májusban 3,8 százalékra ugrott, majd a hatodik hónapban 3,7 százalékra mérséklődött (a Napi-konszenzus 3,9 százalékot várt).
Elsősorban az igen volatilis idényáras élelmiszerek terelték el a várakozásokat - véli Nyeste. Azok az elemzők, akik a májusban beindult élelmiszerár-emelkedés felgyorsulását várták, 4 százalék fölé lőtték az árindexet, míg akik gyors konszolidációra számítottak, kitartottak a 4 százalék alatti szintnél. Az idényáras termékek egy hónap alatti 9,2 százalékos csökkenése azonban egyértelműen az utóbbi várakozásokat támasztotta alá. A többi élelmiszer májushoz képest átlag 0,1 százalékkal, azaz a havi árindexszel megegyező mértékben drágult.
A forint erősödése is segítette az index kedvező alakulását, a jórészt import tartós fogyasztási cikkek ugyanis 3-6 hónapos intervallummal követik a forint árfolyamváltozását, a ruházkodási cikkek árcsökkenése pedig a gyenge kereslethez kapcsolódó, korábban megkezdett leárazások következménye - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a Napi Online-nak.
A piaci szolgáltatások árindexe a visszafogott kereslet miatt 0,3 százalékkal szintén kiemelkedően alacsony volt. Ezen belül a belföldi utazások 0,7 százalékos drágulása jelentette a legnagyobb tételt, ez azonban a szokásos szezonalitáshoz képest igen alacsony szint. Más években ugyanis az előző év decemberéhez képest júniusra már 8 százalékkal emelkedtek az árak (a csúcs mindig augusztusban következik be), ezzel szemben most a 6 százalékos növekedést sem érték el. Ugyanakkor a szintén nyári időszaki felfutást mutató gépkocsikölcsönzés és -parkolás díjai az első félévben az átlagosnál nagyobb ütemben, 11,7 százalékkal növekedtek. Ennél magasabb érték utoljára négy éve volt és az is csak a bázishatás miatt. A vizitdíjjal megszűrt piaci szolgáltatásoknál még így is tovább tudott folytatódni az egy éve indult dezinfláció. Az éves szintű árindex júliusban még 6 százalék fölött volt, azóta viszont átmeneti megtorpanásokkal 4,3 százalékra csökkent.
Az infláció visszafogottságát ugyanakkor jelentősen mérsékelte az olajárak drasztikus növekedése. Májushoz képest 5,2 százalékkal drágult a benzin, azaz tavaly decemberhez képest már 13,4 százalékkal növekedtek az árak. A piacról beszerezhető energia ára azonban az előző havi árszínvonalhoz képest enyhe mérséklődést mutatott. A palackos gáz 5,6 százalékkal lett olcsóbb, míg a szén, koksz, brikett és tűzifa árai fél százalékkal estek vissza. A szabályozott energiaáraknál egyedül csak távhő díjai változtak: 0,6 százalékkal emelkedtek.
A következő hónapokat több bizonytalansági faktor jellemzi, amelyek megnehezítik az előrejelzéseket - mondta Nyeste. Még nem ismert pontosan az adóemelések fogyasztókra való áthárításának a mértéke, azaz hogy a recesszió mennyire képes féken tartani az árakat. Ráadásul a visszafogott kereslet ellenére az inflációs várakozásokat is megemelhetik és ez szintén kockázatot jelenthet a későbbiekben. Egyelőre azonban a várakozások szerint jövő év végére ismét elérhetővé válik az árstabilitásként megjelölt szint.
