Az idei első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a jegybank tájékoztatása szerint a GDP 4,6 százalékára rúgott. Az elmúlt egy évben ez az érték még mindössze a GDP 2,4 százaléka volt, vagyis úgy tűnik, hogy az ország belső finanszírozási lehetőségeit is jelentősen javította a válság. Az MNB részletes adatai azt mutatják, hogy míg a háztartásoknál tavaly az első három negyedévben a konszolidált tranzakciók alapján finanszírozási igényt tapasztaltak (vagyis a megtakarításoknál jobban nőtt az eladósodottság), az év végére alapvetően megváltozott a helyzet. A magánszemélyeknél 2008 utolsó negyedévében a finanszírozási képesség 470 milliárd forintot, az idei első negyedévben pedig (a forint gyengülése mellett is) 265,3 milliárdot tett ki. A hitelek tíz év óta először csökkentek tranzakcióból eredően, miután a törlesztések meghaladták az új hitelek felvételét. A pénzügyi eszközöknél a hazai és külföldi készpénz, valamint a nyugdíjpénztári követelések növekedése volt jelentős, miközben a devizabetéteket és a befektetési jegyeket számottevően csökkentették a magánszemélyek.
A külföldre utaltságot nem csak a háztartások takarékosabb magatartása, de a cégek (illetve inkább a bankok) nagyobb visszafogottsága is enyhítette, a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye ugyanis jelentősen mérséklődött. A 2009 első negyedévével zárult évben ez még a GDP 3,5 százaléka volt, idén január-márciusban azonban csak a GDP 2,2 százalékát érte el. Az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a külföldre nyújtott hosszú lejáratú hiteleiket növelték, miközben számottevően csökkentek az egyéb követeléseik. A kötelezettségek esetében a rövid lejáratú hitelek és a tulajdonosi tartozások növekedése volt a meghatározó.
