Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Régiós összehasonlításban magasnak számít a magyar megtakarítási szint - állította Antal Judit, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági tanácsadója az ING Alapkezelő által szervezett háttérbeszélgetésen, amelynek témája a válság befektetési magatartásokra gyakorolt hatása volt. A háztartások GDP-arányos nettó megtakarítása az elmúlt években a magyarországi kétszázalékos szinttel szemben több országban is negatív értéket (vagyis finanszírozási igényt) mutatott. A szakember felidézte, hogy a hazai nettó megtakarítások 2001 és 2004 között a lakáshitelezés felfutása, 2006-ban pedig a költségvetési megszorítás miatt estek jelentősebben vissza. A jövedelem arányában mért fogyasztás azonban mindkét időszakban nemhogy csökkent volna, még meg is ugrott. Magyar sajátosság még, hogy a bruttó megtakarítások és a hitelfelvétel ellentétesen mozog.
A folyamatokat befolyásolja azonban, hogy a magánszemélyeket jelenleg kettős jövedelemsokk éri: a külső kereslet visszaesése mellett kell szembesülniük jelentős megszorításokkal. Az előző fiskális szigor (2006-2007) idején a lakosság érzékelhetően "simított", vagyis a nehézségekre hitelfelvétele növelésével reagált, miközben a bruttó megtakarítás csökkent. Előbbire azonban most a bankok magatartása miatt sincs mód, így a nettó megtakarítások a következő időszakban nőhetnek, a fogyasztás pedig csökkenhet. A fogyasztások terén a válság előtti szint - derül ki az MNB várakozásait tükröző grafikonból - 2011 végére sem térhet jövedelemarányosan vissza. Az MNB prognózisa szerint egyébként a jelenlegi folyamatokhoz leginkább a háztartások alkalmazkodnak majd. Antal a nemzetközi példák alapján úgy látja, hogy a hitelkínálat hosszabb távon is szűk maradhat, bár az idei első negyedévben már tapasztalt negatív nettó hitelfelvétel (amikor a törlesztés meghaladja az új folyósítást) a harmadik negyedévre megszűnhet.
