Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A napenergia-, a biomassza- és a biogáz-felhasználás fejlesztésére, valamint az energiafelhasználás csökkentésére jelentkezett a legtöbb cég és intézmény a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2007 óta elérhető pályázataira. A 2009-2010-es időszakban is élnek a KEOP energetikai célú pályázatai, amelyeken egymilliótól egymilliárd forintig igényelhető támogatás a különféle, az energiahatékonyságot növelő célokra. Az elnyerhető támogatás mértéke az egyes kiírásoktól függően a beruházás 10 és 35 százaléka között szóródik, bizonyos konstrukcióra ugyanakkor az úgynevezett harmadik feles finanszírozást végző szervezetek pályázhatnak.
A KEOP energetikai pályázatainak új kiírásai egyszerűbbek a korábbiaknál - tájékoztatta a Napit Kiss Gyula, a Rolling Consulting Hungary tanácsadó és pályázatíró cég vezető tanácsadója. Tapasztalataik azonban nem túl jók, ugyanis bár sokakat érdekel ez a pályázati lehetőség, a feltételek megismerése után az érdeklődők nagy része már nem olyan lelkes. A legfőbb probléma nem is a finanszírozással van, hiszen a támogatás aránya a kkv-k esetében jónak mondható; a gondot a bonyolult pályázati rendszer okozza. A pályázat benyújtásához ugyanis olyan dokumentációk szükségesek, amelyek a kisebb cég esetében olyan energiákat kötnek le, amelyekre nincs sem kapacitásuk, sem pénzük - fogalmaz a tanácsadó. A szakértő szerint a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) pályázatai esetében a kkv-k még a legbonyolultabb, legösszetettebb pályázatok esetében sincsenek ilyen bonyolult eljárásrendhez és előzetes követelményekhez szokva. Ezért aztán azok a kis és közepes cégek, amelyek olyan speciális területtel foglalkoznak, amelyhez ezen kiírások párosíthatók, leginkább nem vesznek igénybe segítséget, megoldják maguk. Sok esetben pedig a kisebb ráfordítással pályázható más kiírások mellett döntenek a vállalkozások (regionális operatív programok telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre), amelyeken egyszerűbb keretek között indulhatnak el hasonló cél elérése érdekében - teszi hozzá Kiss.
A szaktárca ugyanakkor optimista. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) megvalósulásával akár több száz milliárd forintot is zöld célokra lehet majd fordítani, míg a KEOP - már nagyrészt lekötött - keretén belül 100 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007 és 2013 közötti időszakban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint. Kérdés, hogy ebből végül mennyi jut el a cégekhez.
