Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az üzleti várakozások lassú javulása, valamint a felhalmozott készletek csökkenése a konjunkturális helyzet fokozatos stabilizálódására utalhat, ám Magyarország összes gazdasági szektora még jövőre is nehéz idők elé néz - derült ki az MNB inflációs jelentéséből, amelynek főbb számait már hétfőn ismertette a jegybank. A globális befektetői hangulat javulásával párhuzamosan a hazai kockázati megítélés mutatói is kedvezőbbé váltak, a rizikósabb eszközök, köztük a hazai államkötvények kereslete viszont nem emelkedett jelentősen. Az MNB és a kormányzat közvetlen hitelnyújtása ugyan segítette a pénzügyi rendszer likviditásának a bővülését, a bankok hitelezési aktivitása azonban továbbra is visszafogott. Amennyiben a hitelközvetítők intenzív kockázatkerülése tartós marad, az jelentős lefelé mutató kockázatokat jelenthet a későbbi növekedési pályára. Ehhez hasonlóan, ha a most 2 százalék körüli szintre becsült hazai potenciális kibocsátás ütemét a pénzügyi válság még jobban visszavetette, az tovább mérsékelheti a 2011-re vonatkozó, egyelőre meglehetősen bizonytalan 3,4 százalékos jegybanki GDP-prognózist. A gazdasági szektorok közül a vállalatok a létszámon, a béreken, valamint a munkaórák számán keresztül ugyan már elkezdtek alkalmazkodni a kibocsátás gyors visszaeséséhez, a romló profitabilitás megfékezéséhez viszont még további költséglefaragásokat kell véghezvinniük.
Az MNB szerint ugyanakkor az adóhatásoktól megszűrt infláció a fentiek miatt a középtávú célként megjelölt három százalék alatt maradhat a következő években. Az élelmiszerek határidős jegyzéseinek megugrása azonban felfelé, míg a hitelezés vártnál nagyobb visszafogása lefelé módosíthatja az árindexet. Az áfaemelést azonban a recesszió ellenére 90 százalékban a vásárlókra háríthatják a kereskedők - mondta Kovács Mihály András, a jegybank szakértője. Az adóváltozás ugyanis a termékek igen széles skáláját érinti, így a fogyasztóknak nincs lehetőségük a vásárolt áruk helyettesítésére.
A kormányzat eddig bejelentett intézkedéseivel tartható az IMF felé vállalt 3,9 százalékos GDP-arányos áht-deficit, azonban az eddig ismert és számszerűsíthető intézkedések mellett ez jövőre 4,5 százalékot jelent. Ez egyben azt jelenti, hogy további, a GDP 0,7 százalékának megfelelő intézkedéscsomag részletes kidolgozására lesz szükség ahhoz, hogy a nemzetközi megállapodásban vállalt csökkenő hiánypálya tartható legyen.
