Nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy válság van, a magyar ingatlanszakma komoly fellendülésen van túl és nem biztos, hogy ez a növekedés volt racionális - jelentette ki a Napi Gazdaság ingatlanpiaci konferenciáján Kalaus Valter, a KPMG ingatlan-tanácsadási osztályának igazgatója. Véleménye szerint a mostani időszak inkább a "gazdaságilag nehéz" jelzővel illethető, amikor a bérlők és bérbeadók közötti kapcsolatban az egészséges, megalapozott kooperáció lehet a legcélravezetőbb megoldás. Az ingatlanfejlesztések szempontjából ma a legmeghatározóbb, hogy sikerül-e finanszírozót, forrásokat találni a projektekhez. Továbbra is komoly gondot jelent az iparág számára az euró-forint árfolyam ingadozása, ami - összekapcsolódva a globális válsággal - a szerződésmódosításra irányuló bérlői panaszokat hozza a felszínre - mondta az igazgató. Véleménye szerint a probléma ott van, hogy sem a tulajdonosok, sem a bérlők nem látják, a gazdasági helyzet miként alakul a jövőben - a cégek például nem tudják, hogy egy év múlva nagyobb vagy kisebb irodaterülettel számoljanak. Egy 1000 négyzetméteres, A-kategóriás budapesti iroda bérlése ötéves távlatban egymillió eurós befektetés, ebből adódik a flexibilitás iránti igény a bérleti szerződések kezelésében. Magyarországon nem ismeretes például a Nagy-Britanniában létező "rent renew" fogalma a szerződésekben, ezért a módosításnak a felek egyetértésén kell alapulnia - mondta Kalaus.
Nem mennyiségi, hanem minőségi szempontból van válság Akar László, a GKI alelnöke szerint. A korábbi, bőséges és olcsó hitelekből, minimális önrésszel finanszírozott projektek ideje lejárt, egy szabályozottabb és sokkal jobban felügyelt gazdasági és banki környezet alakíthatja a jövőben az ingatlanpiacokat. A beruházások visszaesését Európában átlagosan 10,5 százalékra várják 2009-re, de még jövőre is 2,9 százalékos csökkenést valószínűsítenek. Válság idején a cégek számára a legegyszerűbb költségcsökkentési eljárás a beruházások leállítása. Komoly problémát jelent Akar szerint az is, hogy a bankok likviditásának helyreállása nem jelenti azt, hogy a források rögtön megjelennének a vállalkozásoknál. A GKI mérései szerint az ingatlanszakmában a közvélekedés már úgy tekint a jelenlegi helyzetre, hogy az a gazdasági mélypontot jelenti és egy évig még ott is maradunk - fogalmazott az alelnök. A magyarországi lakásberuházások idén várhatóan mintegy 20 százalékkal esnek vissza, a 2008-as 36 ezerről 27-29 ezerre. Az árak a fővárosban 5 százalékkal csökkenhetnek, ezen belül az új irodák bérleti díjánál stagnálás, a használtaknál pedig komolyabb csökkenés valószínű. Új jelenség, hogy a budapesti építési telkek árai csökkentek. A GKI szerint az üzleti modelleket át kell gondolni, a hitelből, kis önrésszel való beruházás feltételrendszere valószínűleg a belátható egy-két évtizeden belül nem tér vissza, így a bankhitel mellett egyéb, például tulajdonosi jellegű befektetések szerepe nőhet meg az ingatlanberuházásokban.
