Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az áprilisi infláció alapján a kereskedők továbbra is a recesszió és a gyenge árfolyam szorításában vannak. A kereslethiány árfékező hatása még mindig erős, mégis egyre többen kényszerülnek áthárítani az import drágulásából eredő nyomást a fogyasztókra. A negyedik hónapban 0,8 százalékkal növekedtek az árak és így 3,4 százalékra gyorsult a fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest - derült ki a tegnapi KSH-adatokból. A tavaly májusban 7 százalékról indult dezinfláció elakadása a márciusi 2,9 százaléknál egy olyan országban, ahol a középtávú inflációs célt 3 százalékban jelölték meg, akár természetes is lehetne. A Napi-konszenzus 3 százalékra számított, az áprilisi számok azonban ennél jóval nagyobb ugrást jelentettek.
Ennek egyik oka, hogy a tavaly áprilisban eltörölt vizitdíj egészen idáig érvényesült kedvező bázisa megszűnt. Az egészségügyi szolgáltatások árait a megelőző hónapokban még a hozzájárulással megnövelt díjakkal vetették össze. Ha ezeket kiszűrjük a fogyasztói árakból, akkor a harmadik hónapban mért ütem 2,9-ről 3,1 százalékra ugrik.
Az infláció gyorsulásának másik fő oka a forint gyengülése. A külföldről behozott termékek jó pár kategóriában éreztethetik a hatásukat, nem egyértelmű, hogy a vállalatok át tudják-e hárítani a terheiket a vásárlókra. Az új személygépkocsik év eleji, egy százalék körüli áremeléseit például eltorzította márciusban néhány akció, ám a mostani, 3,8 százalékos drágulás nem egyedi tételekre vezethető vissza, hanem lényegében jellemző volt a KSH által vizsgált legtöbb márkára és modellre - mondta Mináry Borbála, a statisztikai hivatal szakértője. A tartós fogyasztási cikkek többi tételeinél egy enyhe februári és márciusi áremelést követően folytatódott az igen mérsékelt árverseny.
A javarészt külföldről behozott árukból álló feldolgozott élelmiszerek árai egy hónap alatt 0,4 százalékkal csökkentek, így éves szinten tovább folytatódhatott a dezinfláció, ezzel szemben a ruházatnál a piacra került nyári modelleket jóval drágábban értékesítették, mint az a szezonalitásból következne. Így az előző év azonos időszakához képest az árindexet meghaladó mértékben, 5 százalékkal növekedtek e termékcsoport árai.
A piaci szolgáltatások árai - amelyek egyszerre jelzik a recessziót és a felhasznált alapanyagokon keresztül az árfolyam hatását - ugyan 4,5 százalékra ugrottak meg az azt megelőző 3,3 százalékról, de a vizitdíj említett kiszűrését követően a dezinflációs folyamatok továbbélése olvasható ki a számokból. A légi közlekedés, a benzin és a gyógyszerek viszont számottevő drágulást könyvelhettek el.
A számok összességében azt mutatják, hogy az elmélyülő recesszió ellenére a forintgyengülés nagyobb kockázatot jelent, mint arra korábban lehetett számítani - mondta Szentiványi Nóra, a JPMorgan szakértője. Az árfolyam mostani erősödése a jegybank számára fontos, hogy megmaradjon és folytatódhasson, s ez a kamatpolitikára is hatással lehet. Az elemző legkorábban a harmadik negyedévre várja a kamatvágási sorozat kezdetét.
Hasonlóan vélekedik Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A mostani adatokból ugyan még korai lenne egy trendre következtetni, ám a kockázatok jelentősek és erre a jegybanknak is figyelemmel kell lennie. Az év közepétől ráadásul jön az áfaemelés, ami mintegy 3,5 százalékpontos növekedést eredményezhet az infláció éves ütemében még akkor is, ha a kereskedők nem tudják a teljes összeget érvényesíteni áraikban.
