A jegybank monetáris tanácsa módosított a kormánnyal tavaly augusztusban kötött szerződésen, ezentúl kizárólag a testület hatáskörébe tartozik az inflációs cél meghatározása.
A jegybank a törvényben foglalt feladatának végrehajtása és kötelességeinek teljesítése során már 2001 óta független, azonban elsődleges céljának, azaz az árstabilitás elérésének és fenntartásának irányt adó inflációs célt mind ez idáig a kormánnyal közösen határozta meg. Az Európai Központi Bank kérésére azonban a monetáris tanács (MT) tegnapi, nem kamatmeghatározó ülésével egy időben módosítottak a jegybank és a kormány tavaly augusztusban aláírt megállapodásának feltételein. Ennek értelmében mostantól az inflációs cél meghatározása kizárólag az MT-tagok hatáskörébe tartozik.
Az inflációs célt utoljára tavaly augusztusban módosították, legközelebb pedig csak 2011-ben lesz aktuális az új érték meghatározása. Ez alól csak az ERM-2-be történő belépés jelentene kivételt, mivel ekkor ismét revideálni kell majd a jelenleg a KSH által közzétett fogyasztói árindexszel mért inflációs cél háromszázalékos mértékét.
A hétfőn bejelentett változás súlyos legitimitási kérdéseket vet fel - figyelmeztet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A cél meghatározása ugyanis az emberek hétköznapi életét érinti, ám a monetáris politika ehhez az állampolgároktól nem kapott felhatalmazást. Függetlenül attól, hogy a változtatás az ország jogi kötelessége volt, érdemes volna átgondolni az inflációscél-követő rendszer működését is - tette hozzá Bebesy. A fenti döntés ugyanis nem biztos, hogy illeszkedik abba a globális politikai trendbe, amelynek többek között része, hogy a jegybankoknak nemcsak egy számban összpontosított célra, hanem egy szélesebb spektrumra, például a pénzügyi rendszer stabilitásának a biztosítására is figyelemmel kell lenniük.
