Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hónapban kedvezőbbé váló pénz- és tőkepiaci hangulat ha nem tartott is olyan hosszú ideig, hogy eszébe juttassa a monetáris tanács (MT) tagjainak a vágást, arra elegendő volt, hogy a március végén kamatemelésre voksoló jegybankelnököt és alelnököket meggyőzze, nincs szükség szigorításra sem. Így az MT-tagok a tegnapi ülésen teljes egyetértésben a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntöttek, s továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a még mindig rendkívül kiszámíthatatlannak ítélt nemzetközi és hazai pénzügyi piacokra.
A világgazdasági helyzet folyamatos romlása és a pénzintézetek visszafogott lakossági és vállalati hitelezése még a korábbiaknál is kedvezőtlenebb képet fest az idei évről, ám konkrét számokat csak a májusi inflációs jelentésben publikál az MNB. Azt viszont Simor András jegybankelnök tegnap elmondta, hogy lényegesen nagyobb lesz a GDP csökkenése a februárban várt 3,5 százaléknál, ezzel összhangban a kiáramló bértömeg apadása is folytatódik. A tavalyi év utolsó hónapjaiban a prémiumoknál, idén pedig már a rendszeres bérkifizetéseknél jelent meg egy gyors alkalmazkodás, miközben a foglalkoztatottság a vártnál nagyobb ütemben csökken. Mindez csak fékezte a vállalatok profitromlását, de nem tudta megállítani, így további hasonló lépésekre kell számítani.
Így történhetett meg, hogy a piaci szolgáltatások dinamikája, ami egyáltalán nem reagált az elmúlt évek szigorú monetáris politikájára, idén jelentős csökkenést produkált - mondta Simor. A mostani árstabilitás szintjén beállt árindexnek ugyan lökést adhat a tervezett áfaemelés, de az MNB nem számít arra, hogy ez beépülne a kereslethiányos gazdaság várakozásaiba. A gyenge forint ráadásul eddig csak mérsékelten növelte meg az ipari termékek árait, így a fogyasztói kosár árdinamikája a jegybank számára releváns horizonton továbbra is a háromszázalékos inflációs cél körül maradhat.
A májusi inflációs jelentésben a 2009-es árindex ugyan felfelé módosul majd, de 2010-re már három százalék körül alakulhat a drágulás üteme - erősítette meg Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A lazítási ciklus azonban csak akkor kezdődhet, ha már a befektetők kockázatvállalási hajlandósága is megemelkedett. Ha a forint az euróval szemben 280-as szintre erősödik, valamint az állampapír-aukciók is beindulnak, akkor majd lehet lazítani a gyeplőn. Az elemző szerint ez nyártól várható, s onnantól kezdve, kifejezetten óvatos lépésekben, év végére 8,5 százalékra csökkenhet a ráta.
