Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági válság negatív hatásai egyre jobban uralják a munkaügyi statisztikát is: 2009 második hónapjában a legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények által foglalkoztatottak száma 2,671 millióra csökkent, ez 3,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH pénteki adataiból. Még nagyobb baj, hogy amíg a közszférában átlagosan 0,6 százalékkal apadt a létszám, addig a magánszférában 4,1 százalék volt a visszaesés. Csak a februárt nézve nem ennyire negatívak a folyamatok: ebben az egy hónapban a közszférában dolgozók száma kétezer fővel, 709 ezerre emelkedett (míg januárban ötezer fő volt a mínusz), a KSH által látott vállalati szférában viszont 19 ezer fővel mérséklődött a létszám (a januári 10 ezres növekedés után).
Az utóbbi 3-4 hónapban bejelentett nagy, gépipari és más feldolgozóipari leépítések már rontják a mutatókat. Ennek megfelelően az ágazatok közül jelentős mértékű létszámcsökkenés volt 2009 első két hónapjában a bányászatban és a feldolgozóiparban, valamint az építőiparban (egyaránt 8 százalék körüli), de egyre több alkalmazottat bocsátottak el az ingatlanügyletek területéről is (5 százalék). A feldolgozóiparon belül a legnagyobb vesztes a járműgyártás, ahol az állományi létszám egy év alatt 18 százalékkal, 16 ezer fővel csökkent. A könnyűipar is rossz hónapokat él át, a textil- és bőrgyártásban a létszám az utóbbi egy évben 8 ezer fővel, a papír- és nyomdaiparban 5 ezerrel, míg az élelmiszeriparban 4 ezer fővel lett kisebb. Eközben makroszempontból továbbra is megfelelően alakulnak a béradatok. A jegybank által leginkább figyelt bérmutató, az eseti kifizetések (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás) nélküli rendszeres bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban a januári 5,8 százalékról februárban 4,7 százalékra lassult, a közszférában pedig 3,4 százalékról 3,0 százalékra szelídült. A mindent számba vevő mutató alapján 2009. februárban a bruttó átlagkereset 2,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi értékhez képest, míg a nettó 1,6 százalékkal gyarapodott, így az első két hónapban (főként a közszféra tizenharmadik havi béreinek változó kifizetési szabályai miatt) mindkettő másfél százalékkal csökkent. Míg január-februárban a nettó keresetek a versenyszférában 2,7 százalékkal - azaz infláció alatti ütemben - gyarapodtak, addig a költségvetési területen 10,4 százalékos a csökkenés, így a reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,1 százalékos növekedése mellett - 4,3 százalékkal estek. Erőteljes bérkorrekció jellemzi a teljes gazdaságot. A magánszektorban ugyan a tavalyi bónuszkifizetések megemelték az összehasonlítás alapját, azonban az anélkül számított mutató is egyértelmű alkalmazkodásról számol be - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A bérek ráadásul egész évben stagnálnak majd - tette hozzá Németh Dávid, az ING szenior elemzője. Egyetlen változást az esetleges adóváltoztatások hozhatnak. A járulékcsökkentés ugyanis megemelhetné a nettó fizetéseket. Ezzel párhuzamosan azonban a létszámleépítések tovább folytatódnak. Az állami leépítések már mérsékeltek, de a magánszféránál még komoly elbocsátási hullámra lehet számítani.
