Még korai lenne a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat csökkentését várni a monetáris tanács (MT) hétfői (április 20-ai) ülésétől, azonban létezik olyan szcenárió, amely támogatna egy mihamarabbi vágást - véli Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. Ha a Bajnai-kormány gyorsan nekiállna az áht-hiány csökkentésének, valamint a büdzsé strukturális átalakításával elősegítené a potenciális növekedési ütem gyorsítását és ezzel az államadósság GDP-arányos csökkentését, az indokolttá tehetne egy monetáris lazítást. Ehhez azonban pár héten belül el kellene fogadtatni a programot az országgyűléssel, mivel a legtöbb intézkedés esetében hónapokra van szükség ahhoz, hogy érvénybe lépjen és ténylegesen segíteni tudja a gazdaságot. Ha ez beindul, és a nemzetközi befektetési hangulat is kedvező lesz, akkor a második félévtől már meredek kamatvágás-sorozatra lehet számítani, s akár hét százalékra is csökkenhet a ráta.
Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy nyártól léphetnek hatályba az adóemelések, ami hirtelen lökést adhat az árindexnek - figyelmeztetett Nyeste Orsolya, az Erste szakértője. A jegybanknak mérlegelnie kell, hogy az inflációs várakozások megugrása lesz-e az erősebb vagy a recesszió árfékező hatása. A globális környezet esetleges jelentős javulása viszont a forint erősítésén keresztül fékezően hatna az árdinamikára.
Suppan szerint azonban nem az infláció jelenti az elsődleges problémát. Egy áfaemelésen áttekinthet a monetáris politika, miután a márciusi fogyasztóiár-index összetétele kedvező üzenetet küldött az MT-nek. Az év elején még attól lehetett tartani ugyanis, hogy a forint gyengülése okozta többletköltségeket a kereskedők tartósan a vásárlókra hárítják, ám ennek ellentmondtak a harmadik havi inflációs adatok.
