Lényegében elapadhatnak a működőtőke-áramlás csatornái. 2006-ban a magyar vállalatok csaknem 2 milliárd eurót vittek ki és a külföldiek 3,5 milliárdot hoztak be, 2007-ben a hazaiak aktívabbak voltak, a külföldiekre egy fokkal enyhébb aktivitás volt jellemző. Tavalyra erőteljesen lelassult a folyamat. Az év első három negyedében 2,2 milliárdra mérséklődött a magyarországi működőtőke-befektetések nagyságrendje, és ebből is jelentős részt képviselt az újra befektetett jövedelmek 1,6 milliárdja. A hazai szereplők külföldi beruházásai tavaly ugyancsak nem voltak számottevőek. A tendencia ráadásul az utolsó negyedévtől még intenzívebbé válhatott, ezt az újra befektetett jövedelmek értékének a folyamatos csökkenése kísérheti, mivel a tulajdonosoknak otthon szintén szükségük van a pénzre. Ezért amit ki lehet szedni a vállalatokból, azt nem valószínű, hogy Magyarországon hagyják - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy több helyen erre elég szűkösek a lehetőségek, gyakran nincs is mit kiszedni. A bankok esetében ugyanis a tőkepótlás folyamatos, miközben az ipari cégek megtermelt profitja drasztikusan csökken, sok cég pedig eleve veszteséges lesz. A folyó fizetési mérleg finanszírozása tehát nagymértékben támaszkodhat az adóssággeneráló tételekre, bár a potenciális hitelfelvevők köre jelentősen leszűkült az elmúlt fél évben. A hazai vállalatok esetében ugyanígy leállt a tőkekivitel.
Az utóbbi években a nagyobb tőzsdei vállalatok ugyan folyamatosan növelték a külföldi tulajdonukat, azonban most erre nincsen szabad forrás, és ha javul a globális hangulat, akkor is a meglévő pozíciók erősítése lesz az elsődleges cél. Hasonlóan vélekedik Tardos Gergely, az OTP közgazdásza is, aki szerint a vállalatok most csak akkor emelnek tőkét leányaiknál, ha feltétlenül szükséges.
