Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bútorcserére az elmúlt két évben jellemzően a társadalom magas jövedelemmel rendelkező szegmenseiben került sor, lakásfestésre viszont minden réteg költött az utóbbi öt év során - derült ki a GfK Hungária és a Tárki közös kutatásából. Ennek során - többek között - a társadalom nyolc jellegzetes fogyasztói csoportjának lakáshasználattal kapcsolatos szokásait vizsgálták meg. A társadalom 4 százalékát alkotó felső plusz csoportjába életkor szempontjából inkább a fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti lakosok tartoznak. A csoport tagjai az esetek közel háromnegyedében (71 százalék) jó környéken élnek, és többségüknél (83 százalék) nívós berendezés található. A kétszázalékos részarányt képviselő következő kategóriában az elmúlt öt évben a válaszadók egyharmadának lakásában végeztek konyha- és negyedében fürdőszoba-felújítást, ami kevesebb, mint a felső plusz esetében, ahol ezek az arányok 38, illetve 30 százalékot tesznek ki. Az úgynevezett hedonista fiatalok a társadalom 17 százalékát adják. Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti lakásminőséggel, valamint átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek. A különféle lakásfelújítások tekintetében nem térnek el jelentősen az előző (befutott értelmiségiek) csoporttól: az elmúlt öt év során a csoportba tartozók kicsivel több mint felénél volt festés, negyedénél konyha- és fürdőszoba-felújítás. Az alsóbb négy fogyasztói csoport lakásméret és átlagos szobaszám tekintetében nem tér el jelentősen egymástól. Érdekes, hogy a szegény munkásrétegben (a társadalom 13 százaléka) a nyugdíjasokhoz képest - akik a társadalom legnagyobb, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoportját jelentik - kevesebbszer számoltak be ápolt lakásról és jó környékről, viszont többször találták modern stílusúnak a lakást.
