Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Reformok sorozatát hirdette meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a parlamentben, hogy új lendületet adjon a gazdasági növekedésnek. A most bejelentett intézkedésektől függetlenül a minisztériumok kiadásait mintegy kétszázmilliárd forinttal lefaragják, az államháztartás hiánya így a GDP 2,7-2,9 százaléka lesz (eredetileg 2,6 százalékot terveztek). A végleges idei hiányszám minden bizonnyal három százalék alatt marad. A kormány a korábban számolt 1 százalékkal szemben most három százalékra teszi a bruttó hazai termék várható zsugorodását.
Az idei kiadáscsökkentést jövőre további 300 milliárd forintos követi, 2011-ben pedig egy százmilliárdos csomag jön, így 2011-re a GDP két százalékát meghaladó csökkentésre kerülhet sor, ha a most elhatározott döntéseket sikerül végigvinni, illetve a következő kormány támogatja azokat. A kormányfő által meghirdetett adóintézkedések hatása közel nullszaldós, azok érdemben nem változtatnak az állami jövedelemcentralizáción (az adótervekről lásd külön írásunkat).
A miniszterelnök tegnap napirend előtti felszólalásában minden háttéranyag és törvényjavaslat nélkül beszélt a kormány terveiről; az első törvényjavaslatokat február végén nyújthatják be, ideértve a költségvetés módosítását is (pótköltségvetésre nem lesz szükség). A program célja, hogy az országot felkészítse az euró bevezetésére, amire leghamarabb 2009 őszén tűzhetnek ki céldátumot; a döntéshozók szerint ez legkorábban 2012 lehet.
Változik a nyugdíjindexálás és a korhatár
Ahogy arra Gyurcsány Ferenc a múlt héten már utalt, a kormány nem hagyja érintetlenül a nyugdíjrendszert. Jövő januártól megszűnhet a 13. havi nyugdíj, felmenő rendszerben: a mostani nyugdíjasokét az évi maximum nyolcvanezer forint erejéig beolvasztják a rendes juttatásba, ám az újonnan nyugalomba vonulók már nem kaphatnak ilyen ellátást. Minden nyugdíjast érint a nyugdíjemelési szabályok megváltoztatása: a svájci indexálás akkor marad, ha a gazdasági növekedés üteme meghaladja az évi négy százalékot. A várható évi emelést ekkor a becsült inflációból és a nettó kereset emelkedéséből számolják ki, a két index súlya azonos lesz - ez így van most. Ha a GDP-növekedés meghaladja az évi két százalékot, de nem éri el a négyet, akkor az inflációt nagyobb súllyal veszik figyelembe, kétszázalékos vagy az alatti bővülés esetén viszont csak az inflációval korrigálják a nyugdíjakat. Ez biztosítja reálértékük megőrzését, ám a nettó nyugdíjak szintjét távolítja a nettó keresetektől, ami tartós gazdasági növekedés esetén többletkiadástól mentesíti a nyugdíjkasszát.
A legjelentősebb intézkedés azonban a jelenlegi 62 éves korhatár felemelése 65 évre, fokozatosan, 2016-tól kezdődően - ezzel 2050-ig stabilan finanszírozható lesz a nyugdíjrendszer, az öregségi kiadásokat a GDP 9-10 százalékán tartva, ami megfelel a 2000-es szintnek.
A nyugdíjrendszer megváltoztatható feles törvénnyel, így ahhoz nincs szükség a Fidesz szavazataira - fogalmaztak a kormányfőhöz közel álló források; a szocialisták abban bíznak, hogy ezt az intézkedést - amellyel nem lehet választást nyerni - a majdan kormányra kerülő fideszesek is megőrzik.
Csökkennek a szociális kiadások
A szociális rendszer átszabásánál egyértelmű cél a kiadások óvatos mérséklése - a célzottság növelésével és a munkára ösztönzéssel -, az ez évre tervezett kiadáscsökkentés jelentős részét ennek szellemében valósítanák meg. A kiszivárgott híreknek megfelelően a családi pótlékot bevonnák az adórendszerbe, adóterhet nem viselő jövedelemként beszámítana az adóalapba, kötelezően megosztva a szülők között (egy aktív kereső szülő esetén csak a fele pótlékot kell beszámítani). Hasonló elv alapján vonnának adó alá más, alanyi jogon járó támogatásokat, vagyis a szocpolt, de türelmi idővel, több évre elosztva. A családi pótlék 14 éves kor fölött képzési támogatássá alakul, vagyis csak az iskolába járó gyerekek után vehető igénybe, a szocpolnál pedig kötelező önrésszel igyekeznek megszüntetni a visszaéléseket.
Szigorodnak a két évig igényelhető gyed (gyermekgondozási díj) szabályai. A kétéves pénzbeli ellátást ma féléves munkaviszonnyal lehet igényelni, ez a jövőben egy évre emelkedik. Kihasználva a csökkenő energiaárakat, szigorodik a távhő- és gázártámogatás igénylésének feltétele.
A kormány tervei szerint a Magyar Államkincstár kebelén belül megvalósulna az állampolgárok szociális számlája, ezen nyilvántartanák minden egyes állampolgárról, hogy milyen szociális transzfereket kap az állami, önkormányzati szervektől, ami az újabb igények elbírálásánál támpontul szolgálhat. A rendszer teljes körű üzemeltetése 2011-től indulhat el.
Elutasítás az ellenzék részéről
Ahogy az várható volt, az ellenzéki pártok elutasították a kormányfő javaslatait. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője általánosságban bírálta az egész csomagot, kezdve a 13. havi nyugdíj megszüntetésén, folytatva az áfaemelésen. Navracsics szerint nem a versenyképességet javító reformokról, hanem újabb megszorításokról beszélt a miniszterelnök.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke mind a parlamenti patkóban, mind a későbbi sajtótájékoztatóján az írásbeli előterjesztést hiányolta, s erre hivatkozva nem is volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, talál-e támogatható pontot a kormányfő programjában. Az SZDSZ-es Fodor Gábor kizárta az áfaemelés, pontosabban bármely adóemelés megszavazását, a párt politikusai a kiadások, illetve az állami újraelosztás csökkentését hiányolják a kormányfői javaslatok közül.
