Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi hetekben számos zöldségféle ára is jelentősen megugrott, nemcsak a déligyümölcsöket drágította meg a forint gyengülése. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci árinformációs rendszerének adatai szerint az importból származó friss zöldségfélék között néhány termék 50-200 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. Például a spanyol importból származó kígyóuborka most a duplájába kerül, az olasz cukkíni 55, a brokkoli 67, a karfiol pedig 130 százalékkal drágult 2008 hasonló időszakához képest. Télen a friss zöldségek ára elsősorban attól függ, honnan importálják azokat: ha Európából, akkor az euró árfolyama is meghatározó az aktuális kínálat mellett. Az utóbbi hónapok erőteljes forintgyengülése jelentősen megdrágította az importált zöldségeket is. Igaz, ilyenkor a kereslet sem nagy, az emberek sokszor inkább a szárított, fagyasztott termékeket választják a friss áru helyett - mondta Kádár András, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, a zöldségtermelő főbizottság elnöke. Kivételek is akadnak azért: a belföldi paradicsom az elmúlt hetekben drágult a nagybani piacokon, ára jóval az importé fölött van. A gömbparadicsomé például január végén 31, a fürtösé pedig 19 százalékkal emelkedett.
A hazai termelésből származó tárolt zöldségek esetében inkább árcsökkenés tapasztalható, legalábbis a termelői árakat tekintve. Az AKI adatai szerint például a vöröshagyma mérettartománytól függő 58-60 forintos ára a nagybani piacokon közel 40 százalékkal alacsonyabb a tavalyihoz képest. Ugyanakkor a jelenlegi ár és a bőséges felhozatal ellenére is kapható importáru a magyar termékkel azonos áron. A fogyasztói árak ezzel szemben például a fővárosi fogyasztói piacokon 120-150 forint között mozognak, de a nagyobb kereskedelmi láncokban is hasonlóan alakulnak. Kádár szerint ennek hátterében az áll, hogy vöröshagymából és egyéb tárolt zöldségfélékből - burgonya, sárgarépa, káposztafélék - tavaly egész Európában túltermelés volt és a nyugat-európai termelők menekülőáron adják a terményüket.
Itthon egyébként meglehetősen hektikusan alakulnak a terméseredmények: a korábbi nyolcezer hektárról mostanra 1500-ra csökkent a termőterület, és a termelők - nemcsak vöröshagymából, de a gyökérzöldségekből, káposztafélékből is - hajlamosak az adott év aktuális árai alapján akár 20-30 százalékkal is csökkenteni vagy növelni a termőterületet. Összehasonlításképp Nyugat-Európában vagy Lengyelországban legfeljebb 15 százalékkal ingadozik a vetésterület nagysága. Mára a hazai termelők nem képesek egész évben kielégíteni a hazai vöröshagyma-keresletet, de az is nehezíti a helyzetüket, hogy hiába lenne árujuk, ez sokszor nem jut el a fogyasztókig, mivel nem tudnak egységes árualapot kínálni a láncoknak, így tartósan beszállítani sem. (Néha a hazai beszállítók is importból fedezik a szükségleteiket.) Gyökérzöldségekből, káposztafélékből a belföldi termelők is megfelelő árualappal rendelkeznek, azonban az európai túltermelés miatt Kádár András szerint egészen áprilisig, a hazai primőr hajtatott zöldségek megjelenéséig nyomottak lesznek a termelői árak. A fogyasztói árak alakulását pedig leginkább az áruházláncok akciózási tervei alakítják majd.
