Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági válság októberi kirobbanása óta sem a hazai cégek, sem a pénzintézetek nem jutottak egy fillérnyi plusz - terven felüli - támogatáshoz a hangzatos kormányzati ígéretek ellenére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a múlt héten jelentette meg az első olyan pályázatokat, amelyek már a válság következményeinek átvészelésére, könnyített feltételekkel hirdettek meg a vállalatok számára. Tavaly október óta egyetlen forrás nyílt meg, a pénzügyi mentő csomag, amely 300 milliárd forintnyi tőkeemeléshez járulna hozzá, illetve hasonló mértékű garanciát nyújtana a bankoknak a hitelfelvételhez. Eddig egyetlen bank sem kívánt élni e lehetőségekkel, mi több, a tőkeemeléssel vélhetően nem is fognak. A 600 milliárd forintos bankmentő csomag forrása az IMF, a Világbank és az EU által biztosított összesen 20 milliárd eurós hitelkeret lenne. E hitelkeret azonban nem gazdaságélénkítési célokra, hanem államadósság-finanszírozási problémák megoldására szolgál, így hiába hívott le a magyar állam már ötmilliárd eurót a hitelkeretből, abból nem érez meg semmit a gazdaság. A pénz egy része adósságmegújításra ment el, míg a maradék a jegybank devizatartalékát növeli. A magyar kormány és az Európai Fejlesztési Bank (EIB) a múlt héten állapodott meg 440 millió eurós, 25 éves lejáratú hitelkeret megnyitásáról - ám ez sem jelent új pénzt a gazdaságnak, ugyanis a magyar állam ebből a mintegy 130 milliárd forintból a gazdaságfejlesztési operatív programok nemzeti önrészét finanszírozza majd. A tárgyalásokon az EIB felajánlotta, hogy növelné Magyarországon - mint a gazdasági válság által kiemelten érintett régióban - a hitelezési tevékenységét. Erről most is folynak tárgyalások, amelyek ha sikerrel járnak, a pénzintézet kész további 400-600 millió eurónyi fejlesztési hitel folyósítására konkrét projektekhez. Ez határozottan friss pénzt jelenthetne az építőiparnak.
