Kitartóan romlik a magyar munkaerő-piaci helyzet az utóbbi másfél évben, és az állástalanok száma várhatóan tovább növekszik. A tavaly október-decemberben átlag 8 százalékra emelkedett munkanélküliségi ráta a kutatóintézeti prognózisok szerint 9 százalék körül lehet ez év végére, de a jóslatokban jelen körülmények közt nagy a bizonytalanság. Elemzők szerint nagyjából két év múlva szívhatja fel ismét a munkaerőpiac azt a 150-200 ezer embert, akik a válság miatt veszítik el állásukat; az alsó becslést figyelembe véve a kieső járulék- és adóbefizetések miatt akár 240 milliárd forintnak is búcsút inthet az államháztartás. A kormány pályázati programokkal is igyekszik segíteni a munkahelyek megőrzését, a vállalkozók részéről pedig az is felmerült, hogy átmenetileg rugalmasabbá kellene tenni a munka törvénykönyvét. Nem jobb a helyzet másutt sem: az eurózóna munkanélküliségi rátája decemberben a több mint két éve nem látott magasságot jelentő 8 százalékra nőtt, amire részben a külföldi munkavállalók menesztésével reagálnak - tovább növelve a küldő országok gondjait.
