Eltérő hatást gyakorolt az érintett ágazatokra az orosz gázszállítások január eleji leállítása, illetve az amiatt bevezetett magyarországi korlátozás. Egyeseknek komoly érvágást okozott a kényszerű szünet, mások semmit sem éreztek belőle, de akadtak olyan gyárak is, például az üvegiparban, amelyek megúszták a nagyobb bajt.
Nagyobb volt a gázhiány füstje, mint a lángja. Az üvegipari gyártók minimális veszteséggel vészelték át a leállást - mondta lapunknak Széman György, a Magyar Üvegipari Szövetség főtitkára. Magyarországon csak a csomagolóüveg-gyártásban érdekelt két orosházi és az ajkai gyár használja a gázalapú olvasztásos technológiát - piaci részesedésük viszont szinte kizárólagos. Az esetleges leállás komoly problémákat okozott volna olyan ágazatokban is, mint például az üvegeket használó élelmiszeripar. Az orosházi gyárakban viszont épp a gázstop idejére esett egy technológiai rekonstrukcióból fakadó, előre tervezett leállás, emellett a vészforgatókönyv alapján óriási kiszerelésű propán-bután palackokat is rendeltek. Az ajkai gyár előkészítette olajtüzelési rendszerét, de végül nem kellett igénybe venni, nem okozott bevételkiesést a szünet.
Az építőipari gyártók viszont rosszabbul jártak. A gázügy körülbelül 42 millió forint árbevétel-kiesést hozott a Wienerberger Téglaipari Zrt.-nek. Jogászaik vizsgálják a kártérítés lehetőségét, de még nem született döntés - tudta meg lapunk a cégtől. Hasonló cipőben jár a Tondach is, amelynek öt magyarországi gyárában két és fél napig állt a termelés, ez 66,5 millió forint termeléskiesést jelentett. A kárfelmérés alapján kárigényt nyújtottunk be az Égáz-Dégáz Zrt.-nek - mondta Kató Aladár, a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Az érintettek azonban mindennek ellenére nem gondolkodnak a gázalapú technológia kiváltásán, mert minden más metódus veszteséges lenne, így egyikük sem tervez "energiareformot" - mondták el a Napinak az ágazat képviselői.
Csajági Mátyás