Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly ha nem is folyamatosan - és a nyugat-európai ütemtől 10-20 százalékkal elmaradó mértékben -, de 30-40 százalékos áremelkedést tapasztaltak a közvetítők a magyar földpiacon. A változás meglepő volt, egyrészt mivel éven belül zajlott le, másrészt mert az év elején mintha eltűnt volna a kínálat a piacról - mondta lapunknak Fűr Zoltán, a Földbróker.hu tulajdonosa. Reális okot nem láttak a háttérben - tette hozzá -, mindazonáltal a közvetítők által bonyolított ügyleteknél már 4-5 tulajdonos visszalépése, netán kivárása is komolyan érezteti hatását. Amíg ugyanis az illetékhivataloktól származó adatok szerint évente mintegy 200-220 ezer hektár cserél gazdát Magyarországon, addig a közvetítőkön keresztül mindössze 2-5 ezer hektárnyi termőföld adásvétele bonyolódik.
Fűr Zoltán szerint a számottevő eltérés hátterében az állhat, hogy a gazdálkodók kisebb volumenű, helyben bonyolított, olykor csupán néhány aranykoronát érintő ügyletek során vásárolják föl a szomszédos parcellákat, legelőket, résztulajdonokat. Az ennek eredményeképp kialakuló helyi árak jóval alacsonyabbak az országos átlagnál, megesik, hogy annak feléért cserél gazdát egy-egy hektár. A közvetítőkhöz kerülő ajánlatok általában 10-300 hektár közötti nagyságú földekről szólnak, ezek azonban lassabban frissülnek, és időbe telik, mire a partnerek egymásra találnak.
Mindenesetre az elmúlt év végére a harmadik negyedéves hirtelen áremelkedés hatására a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot (Fűr szerint egyébként a földárak változása mindig is lökésszerűen éri a piacot, sosincs folyamatos pár százalékos növekedés). Nemcsak a Dunántúlon volt ez így, hanem az Alföldön is. Ez azért is meglepő, mert egyébként jelentős eltérések tapasztalhatóak az ország egyes régióiban kialakuló átlagárak között. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal elmaradnak az országos átlagtól, a dél-dunántúli régióban pedig 30 százalékkal magasabbak. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat: legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon fizetnek érte (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön (250-400 ezer forintot hektáronként). A termelők mindenesetre nem nagyon lázonganak az áremelkedés miatt, mivel számításaink szerint a vásárlás 1,5 millió forintos hektáronkénti árig mintegy 15 év alatt megtérül a gazdálkodásból is - teszi hozzá Fűr Zoltán.
Az idei év nagy kérdése az lesz, hogy az agrárév végére, szeptemberre talpra áll-e valamelyest az agrárhitelezés, vagy a kereskedői és integrátori hitelezés is megtorpan (ezek jellemzően arra épülnek, hogy a gazdálkodó a termés betakarítása után rendezi a rendelkezésére bocsátott input anyagok árát), illetve hogy az épp elinduló termőföld-jelzáloghitelezés megerősödik-e. A likviditásszűke miatt visszaeshet a kismértékű, helyi szintű adásvételek volumene, mivel a gazdálkodók arra koncentrálnak majd, hogy a következő évi termést el tudják vetni. De sem ez, sem az új támogatási rendszer bevezetése nem mérsékli majd a termőföldárakat, mivel tapasztalatunk szerint minden kormányzati kommunikáció ellenére a piaci szereplők továbbra is a céges földvásárlási korlátozások 2011-es megszűnésével számolnak - közölte a Földbróker hu. tulajdonosa. Az SPS (egységes földtámogatási rendszer) esetleges bevezetése inkább a földbérleti díjakra lehet hatással, különösen a mostanában lejáró szerződések esetében.
