Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormánynak válsághelyzetekre mintegy 405 milliárd forint fájdalommentesen zárolható tartaléka van az idei költségvetésben - mindez bőven ellensúlyozhatná azt a 100-200 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesést, amely a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés, illetve a prognosztizáltnál jóval kisebb infláció miatt érheti a magyar költségvetést, a maradékból pedig még akár adócsökkentésre is juthat. A négyszázmilliárdos mozgástér több mint kétszerese a 785 milliárd forintra eredetileg tervezett hiánynak. Ehelyett a kormány rendkívüli frakció- és kormányülésen keresi - de eddig nem találja - a megoldásokat, illetve alkotmányosan erősen kifogásolható megoldásokon gondolkoznak.
Az elmúlt hetek gazdaságpolitikai értelemben vett legkomolyabb baklövése a 13. havi közalkalmazotti és köztisztviselői bérek elmaradásának kompenzálása, ami mintegy 120-125 milliárd forinttal növeli az idei kiadásokat - a tartalékok rovására. A kormány az IMF-nek küldött hitelkérelemben önként vállalta, hogy az idén nem fizet a közszférában 13. havi juttatatásokat, ám az első sztrájkfenyegetések hatására nyolcvanszázalékos kompenzációra tett ígéretet. A 120 milliárd forintos kiadásra 93 milliárd forintnyi céltartalékot képeztek a büdzsében, a hiányzó forrásokat pedig a kormány úgy teremtette elő, hogy egy múlt heti rendelettel 47 milliárd forintot zárolt a minisztériumok kiadásaiból. Vagyis mindezek befagyasztása 140 milliárd forinttal máris ellentételezné a várható bevételkiesést.
A központi büdzsé 80 milliárd forint stabilitási tartalékkal, a fejezetek további 80 milliárd forint egyensúlyi tartalékkal rendelkeznek - ezek olyan kvázi kiadási tételek, amelyek nincsenek elígérve, így ezek zárolásával úgy volna csökkenthető a hiány, hogy az "nem fáj senkinek". További tartalékot jelent a 47,1 milliárdos általános tartalék, amelyet elvileg a váratlan kiadásokra kell elkülöníteni, ám az elmúlt évek gazdálkodási tapasztalata, hogy e tétel felét, kétharmadát nem életbevágó kiadásokra fordítja a kormány.
Spórolást jelenthet Szűcs Erika szociális miniszter kijelentése alapján az, hogy hatvanmilliárdot lehetne megtakarítani a szociális kiadásokon úgy, hogy az nem veszélyeztetné a rendszer biztonságát - ahogy ezt a miniszter vasárnap este az MTV-ben elmondta. Szűcs Erika példaként említette a családi pótlék jövedelemfüggővé tételét, amely ötletnek egyetlen szépséghibája, hogy egy ilyen azonnali intézkedést az Alkotmánybíróság (Ab) vélhetően megvétózna. Az Ab korábbi verdiktje szerint ugyanis a szerzett szociális jogok elvétele önmagában aggályos, ráadásul ahhoz felkészülési időt kell biztosítani, így egy ilyen lépés bevezetése 2010-re vagy későbbre tolódhat ki, vagyis semmilyen hatása nem lehet az idei költségvetésre.
