Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi év első felében a globális folyamatok az árakat folyamatosan hajtották felfelé, így később hiába gyorsult fel a dezinflációs folyamat, 2008-ban még így is átlagosan 6,1 százalék volt a drágulás üteme - derült ki a tegnapi KSH-adatokból. Ez ugyan alatta van a 2007-es 8 százaléknak, az azt megelőző két évben viszont 4 százalék alatt volt az infláció. A helyzet azonban nem ennyire borús. A negyedéves adatokat vizsgálva ugyanis az árindex folyamatos csökkenése figyelhető meg, s így az első három hónap 6,9 százalékáról végül 4,3 százalékra, ráadásul havi szinten az év második felétől igen gyors ütemben mérséklődött az áremelkedés üteme. Amennyiben beigazolódnak az elemzői várakozások, az idén 2,4 százalékra csökkenhet az átlagos árindex, amihez hasonló még nem történt a rendszerváltás óta. Ezt ugyanakkor két százalékponttal eltérítheti egy esetleges áfaemelés, ám ez ügyben a kormányzat részéről egyelőre semmilyen konkrét üzenet nem érkezett.
Az előző év eleji magas szintet a 2006-os év rossz időjárása és az energiaárak akkor még megállíthatatlannak tűnő drágulása okozta. Az aszály és fagy ugyanis jelentős csapást mért a hazai mezőgazdaságra, miközben a legnagyobb gabonatermelő országokban is alacsony volt a termés szintje. Az átlagosnál alacsonyabb kínálattal párhuzamosan a globális kereslet, elsősorban Kína és India növekvő igényei miatt, folytatta a már megszokott növekedési ütemét, s ez hihetetlen magasságokba emelte az árakat. Magyarországon már augusztusban látszódott, hogy hiába csökkennek az idényáras gyümölcsök és zöldségek árai, még így sem lehet a szezonalitásnak megfelelően a negatív tartományban tartani a teljes élelmiszer-termékcsoport drágulási ütemét, de az árak igazi gyorsulása szeptemberben kezdődött. A nyers élelmiszerek árindexe a júniusi 8,2 százalékról négy hónap alatt 20 százalékra ugrott az előző év azonos időszakához képest; a feldolgozott termékekbe fokozatosan gyűrűzött be a drágulás, ami végül egészen tavaly júliusig eltartott. Ezzel párhuzamosan a bővülő kereslet és egyesek szerint akár spekulációs várakozások miatt is, az olaj ára szintén az egekbe szökött, s 2007 első felében naponta döntötte meg az előző nap felállított historikus rekordot, ezzel is terhelve a hazai benzin-, dízelolaj- és gázárakat. Nem meglepő, hogy erre az időszakra tehető a monetáris politika lazításait felváltó kamatemelési sorozat, amelynek során összesen 100 bázisponttal emelkedett a jegybanki alapkamat.
A globális gazdasági kilátások ezt követően borúsabbá váltak, a kereslet csökkent, így a dezinflációs folyamat hatásai gyűrűztek be Magyarországra. Az élelmiszer- és energiaárak magas bázisai ráadásul még nagyobb lökést adtak az árindexnek. A hazai reálkereset várt visszaesése ugyancsak az áremelések visszafogását eredményezte, így történhetett meg, hogy a júliusi 6,7 százalékról decemberre már 3,5 százalékra mérséklődött az árindex.
