A kormány ugyan nem ad 13. havi fizetést a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek, ám nyolcvan százalékban kompenzálja őket, miután a sztrájkfenyegetések hatására rövid időn belül kapitulált. Az idei költségvetésben az elvonások után is 92,7 milliárd forint maradt béremelésre két céltartalékban, részben ez nyújt fedezetet a 120 milliárd forintra rúgó bérkompenzációhoz.
A kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy a kormány 47 milliárd forintot zárolt a minisztériumok költségvetéséből a hiányzó források előteremtéséhez, így a kormány a 120-125 milliárd forintos kiadással szemben 139,7 milliárdos céltartalékhoz jutott. A különbözetből fedezik például a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal működési költségvetését, amit a költségvetési vita során az alkalmi koalíciók lenulláztak, miután onnan vontak el pénzeket ellenzéki képviselők.
A 47 milliárd forintos zárolás eltérő mértékben érinti a tárcákat. A legnagyobbat az oktatási minisztériumnak kell húznia a nadrágszíjon, mert onnan 7,1 milliárdot von el a kormány. A magas elvonás részben indokolható az átlagnál magasabb minisztériumi költségvetéssel - van miből elvonni -, ráadásul az oktatási tárca az, ahova a legtöbb közalkalmazott tartozik. Ugyanakkor nincs könnyű helyzetben a minisztérium, mert a kormány kimondta, hogy az oktatási intézmények támogatásaiból nem vonhat el pénzt. Ugyancsak hétmilliárdot zároltak a közlekedési tárca büdzséjéből és hat-hat milliárd forinttal lett szegényebb az igazságügyi, valamint a honvédelmi tárca.
A kormány csak a felügyelete alá tartozó költségvetési fejezeteknél rendelt (rendelhet) el zárolást, ám a Magyar Közlönyben megjelent határozatban fölkérték a többi, alkotmányjogi szempontból független költségvetési fejezetet (köztársasági elnökség, ügyészségek, bíróságok, ÁSZ), hogy tegyék meg felajánlásaikat a zárolásra.
