Januártól 3,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak a költségvetési törvény értelmében, az emelt ellátások folyósítása már megkezdődött - hangzott el az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) múlt pénteki évindító sajtótájékoztatóján. Az inflációs várakozások függvényében a mostani emelés 2009-re is biztosítja a nyugdíjak reálértékének emelkedését, hiszen reálisan három százalék alatti infláció várható. A nyugdíjemelést a várható 1,6 százalékos nettó keresetemelkedés, illetve a 4,5 százalékos korábbi inflációs prognózis szerint állapították meg, ám utóbbit már a Pénzügyminisztérium sem tartja reális előrejelzésnek.
Tavaly három alkalommal emelték a nyugdíjakat: a januári ötszázalékos emelést kétszer további 1,1 százalékos emelés követte, így a nyugdíjak tavaly összesen 7,2 százalékkal emelkedtek, ami bőven biztosította a reálérték-emelkedést. Az infláció novemberig 4,2 százalék volt, de a nyugdíjas fogyasztói kosár áremelkedése sem haladta meg az 5,2 százalékot.
Idén szigorodtak a 13. havi nyugdíj folyósításának feltételei. A pluszellátást 80 ezer forintban maximálták, vagyis aki ennél nagyobb havi ellátást kap, azt érinti ez a változás. Új szabály az is, hogy csak a korhatárt ténylegesen betöltött nyugdíjasok kapják meg a pluszpénzt (kivéve a rokkantakat). A 13. havi nyugdíj folyósításának a saját jogú öregségi nyugdíjkorhatárnál való meghúzása 300 ezer embert érintett - mondta Barát Gábor, az ONYF főigazgatója.
Már tavaly is szigorodtak a korhatár előtti nyugdíjazás szabályai, ám látványos változás ettől az évtől várható. Jelenleg a nők 57-58 éves átlagos korcentrummal, míg a férfiak 60 évesen vonulnak nyugdíjba - szemben a 62 éves korhatárral. Igazán látványos változást a 2013-ban életbe lépő új szabályok hozhatnak, amelyek a járadék csökkentésével már komolyan "büntetik" a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat.
Az ONYF idei gazdálkodását közvetlenül nem fenyegeti a gazdasági recesszió, ugyanis a kiadásokra - az elmaradó bevételek esetén is - fedezetet nyújt a kincstár, vagyis a nyugdíjak kifizetésével nem lehet probléma. Ugyanakkor az elbocsátások a tervezettnél nagyobb mértékű lyukat üthetnek a bevételi oldalon, ami államháztartási szinten növelheti a hiányt.
