Noha a kormány által nyújtott garanciáról szóló rendelet még karácsony előtt megjelent, még nincs érdemi előrelépés a péti Nitrogénművek Zrt.-nél a nitrogénműtrágya-gyártás újraindításával kapcsolatban. Még várjuk, hogy a Magyar Fejlesztési Bank elbírálja az újrainduláshoz szükséges földgáz vásárlására vonatkozó, tízmilliárd forintos forgóeszközhitel-kérelmünket - mondta a Napinak Bige László, a társaság tulajdonosa. Karsai József szocialista politikus tegnapi bejelentése szerint a cég hétfőig át tudja venni az MFB-től a hitelszerződést, aminek aláírása után megkezdődhet az alapanyagok beszerzése és újraindulhat a gyár. Utóbbi legkevesebb 10 napot vesz igénybe, így legkorábban január végétől termelhet a gyár. Ígéretünk van arra, hogy jövő hét péntekig folyósítják a kért összeget - mondta Bige László -, a gázszolgáltatókkal csak ezt követően tudunk szerződni.
Ha hitel lesz is, kérdéses, hogy lesz-e gáz. A péti üzem vitában áll korábbi szállítójával, az EMFESZ Kft.-vel. Bige szerint a szolgáltató kétszer is egyoldalúan módosította az árképleteket, amit harmadjára már nem fogadtak el, az ügyben választott bíróság dönt majd. Abban bíznak, hogy a gazdasági válság nyomán visszaeső kereslet miatt más belpiaci vagy európai szolgáltatóval meg tudnak állapodni - jelenleg 5-6 céggel tárgyalnak az ügyben. Ezt azonban meghiúsíthatja az orosz-ukrán gázvita miatti ellátási krízis.
Még ha január végén beindul is a gyártás Péten, akkor sem valószínű, hogy a mezőgazdaság tavaszi nitrogénműtrágya-szükségletét fedezni lehet. Karsai szerint az országban mintegy 200 ezer tonnányi van raktáron - százezres nagyságrendben a péti gyárban, ám ennek egy része lekötött, kiszállítatlan export -, de a legkisebb szükséglet májusig 650-700 ezer tonna lenne. A tavaszi fejtrágyázás elmaradása nemcsak a terméshozamokra lenne nagyon rossz hatással, hanem a minőségre is, kevesebb kenyérgabona teremne. Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint ennél kisebb lehet a kereslet: a gazdálkodók a tavalyi magas műtrágyaárak, illetve a gabonapiac összeomlása miatt erősen visszafogják majd az idei vásárlásokat. A hozzá eljutott visszajelzések alapján várhatóan egy átlagos évhez képest a felére csökkenhet a felhasználás.
Még ha a péti üzem teljes kapacitáson működik is, sem legyártani, sem kiszállítani nem lehet ekkora mennyiséget a tavaszi munkák megkezdéséig. A gyár havi 70 ezer tonna pétisó és 20 ezer tonna karbamid gyártására képes, a napi kiadási kapacitás pedig hatezer tonna. A szállítás javarészt közúton történik. Az import sem megoldás, mivel a szomszédos országokbeli és a nyugat-európai gyárak tavaly év végén a bizonytalan kereslet miatt korlátozták a termelésüket, most pedig a gázhiány miatt állnak. Újraindulás után a legtöbben a saját belső piacukra koncentrálnak - mondja Bige. Szerinte azok a termelők járnak jól, akik most adják le rendeléseiket. Sok gazdálkodó a gázárak csökkenését követő áresésre számítva azt tervezte, hogy az utolsó pillanatban szerzi be a szükséges mennyiséget. Ez a kereskedők tapasztalata is. A tavalyi utolsó negyedévben csak a tizede fogyott a 2007 hasonló időszakában értékesített mennyiségnek - mondja Aranyosi Károly, az IKR Zrt. üzletág-igazgatója. Ezért a kereskedők se tudják felmérni, mekkora lehet a tényleges kereslet - az évi 350 ezer tonna műtrágyát értékesítő IKR például piackutatást tervez. Ennek hiányában senki sem szeretne drága gázból gyártott, drágán tárolható készleteket beszerezni. Ez pedig az idén nemcsak ellátási nehézségeket okozhat, de az alacsony kínálat és a hirtelen megugró kereslet miatt újabb áremelkedés is bekövetkezhet.
