Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szűkülő kiadásokkal válaszol a főváros a romló gazdasági környezetre, a készülő költségvetési tervek szerint ugyanis az idén 475 milliárd forintos kiadási és bevételi főösszeggel számolnak a tavalyi 513 milliárdos terv után. Annak ellenére csökkennek a források, hogy becslések szerint a főváros regionális GDP-je az idén 1 százalékkal bővülhet, szemben az 1 százalékos országos visszaeséssel.
Bevételi oldalról legalább kettős szorításba kerül a főváros költségvetése: mind a központi költségvetési támogatás, mind az egyetlen jelentős saját bevételnek számító iparűzési adóbevétel kisebb lesz, ami nem meglepő a költségvetési törvény és a makrogazdasági helyzet ismeretében. Ráadásul a kamatkiadások is magasabbak lesznek a tavalyinál, a 27 milliárd forintos 2009-es kiadás a következő hat év legmagasabb összege. A fővárosi önkormányzat 155 milliárd forintos hitelállományának legnagyobb része euróban denominált, ami a kamatszint miatt, de különösen az árfolyamkockázat miatt nem mellékes körülmény. A kamatkiadások tervezésekor, novemberben, még 255 forintos euró/forint árfolyamszinttel számították, így ezeket az adatokat is korrigálniuk kell.
A főpolgármesteri hivatal javasolta, hogy a budapesti intézményekben se legyen 13. havi fizetés, illetve a 2008-as szinten maradjanak az illetmények, emellett, összhangban a kormány döntésével - miszerint az állami vállatoknál nem lesz lehetőség idén béremelésre - ezt, a gyakorlatot kövesse Budapest saját tulajdonú cégei esetében is. Ez volt a terv, ám a szocialista frakció a decemberi közgyűlésen tartózkodásával megbuktatta, így erősen kétséges, hogy ez az egyébként kézenfekvő javaslat az újabb szavazáskor többséget kaphat. Ugyanakkor a fővárosi büdzsé tervezete továbbra sem számol - nem számolhat - 13. havi illetmény kifizetésével mindaddig, míg a kormány nem biztosítja az önkormányzatoknak az időközben kialkudott kompenzáció fedezetét.
A folyamatban lévő beruházások alaposan megterhelik a kiadási oldalt, olyannyira, hogy az összes tervezett fejlesztés folytatására nincs is meg a fedezet a bevételi oldalon. A Főgáz Zrt. részvényeinek tervezett eladása sem segíti ki azonnal a fővárost a finanszírozási gondjaiból, ugyanis annak a bevétele leghamarabb 2010 első felében lehet esedékes.
A közgyűlés által decemberben el nem fogadott költségvetési koncepció szerint a beruházási igényeket felül kell vizsgálni. A fejlesztési forráshiányt meg kell szüntetni úgy hogy a közgyűlési döntéssel nem rendelkező önkormányzati fejlesztésekre addig nem vállalhatnak kötelezettséget, amíg a Főgáz-részvények értékesítéséből nem realizálódik ennek megfelelő bevétel. A folyamatban lévő fejlesztéseket is át kell tekinteni annak érdekében, hogy a beruházások éves ütemei csak a reálisan szükséges előirányzatokat tartalmazzák - olvasható a városháza előterjesztésében.
A legnagyobb fejlesztést természetesen a 4-es metróvonal építése jelenti, ami a kapcsolódó beruházásokkal együtt jövőre 78,8 milliárd forintos kiadást jelent. Ezzel az önkormányzat mindössze kilencmilliárd forintos saját forrást tud szembeállítani, a költségvetésből 12,7 milliárdot várhatnak, míg az uniós kohéziós alapból 57 milliárd forintot fizetnének.
