- Hol tart a fővárosi költségvetés tervezése, mi a legfőbb kihívás?
- Harmincmilliárd forint forráshiányra kell megoldást találnunk annak érdekében, hogy az ez évre tervezett beruházásokat a főváros folytatni tudja. Budapest többszörös szorításban van, hisz a gazdasági körülmények beszűkítik a gazdálkodási lehetőséget, ugyanakkor 2009-2010-ben kell végrehajtani az uniós forrásokból megvalósítható fejlesztéseket, mert ha ez nem történik meg, akkor a következő EU-költségvetési ciklusban a régió gazdasági fejlettsége miatt már nem lesz lehetősége a fővárosnak e 800-900 milliárdos támogatást igénybe venni. Az önrész előteremtéséhez pénzügyi alkímiára is szükség lesz: a családi ezüst eladásából aranyat csinálunk, vagyis például a Főgáz részvényeinek értékesítéséből utakat, hidakat építünk.
- Honnan teremtik elő a szükséges összeget?
- Át kell nézni, hogy mely beruházások azok, amelyeket esetleg nem kezdünk meg, melyek azok, amelyek ütemezését - főleg a fizetést - későbbre lehet tolni. Bevételi oldalon szükség lesz átmeneti hitel felvételére, hiszen a Főgáz-eladásból 2010-ben várható bevétel, ez nyújthat fedezetet a hitelhez.
- Milyen makrokörnyezetben készül a fővárosi büdzsé?
- Az országosnál kedvezőbb a makrogazdasági környezet: a főváros számára készített elemzésben a GKI Gazdaságkutató egyszázalékos budapesti GDP-bővüléssel számol 2009-ben, így a költségvetés is. A főváros gazdaságának nyolcvanöt százalékát a szolgáltatások adják, de az ipari szektorban is felülreprezentáltak azok a tudásiparban, médiában, kutatás-fejlesztésben tevékenykedő cégek, amelyeket kevésbé sújt a visszaesés.
- Hol lát kockázatokat?
- Maga a gazdasági környezet kedvezőtlen, a helyi adóbevételek reálértelemben csökkennek, emiatt a város működtetési eredménye is kisebb - ez okozza a beruházásoknál a forráshiányt. De számolnunk kell a hiteleknél az árfolyamkockázattal és nem szabad megfeledkezni a BKV-ról mint gazdálkodási kockázatról sem. Egy tévedést azért tisztáznék: a főváros bőven önfenntartó lehetne, ha az állami elvonás kisebb volna. Budapest ma a költségvetés nettó befizetője, ebből ad vissza az állam valamennyit, például decemberben a BKV-nak.
Csak egy példa: 2007-ben a fővárosban 417 milliárd forintnyi szja-bevétel keletkezett, ebből Budapest 2,6 milliárd forintot kapott. A helyben maradó önrész elvileg nyolc százalék lenne - ez harmincmilliárdot tesz ki, de az önkormányzatok közötti átcsoportosítások után a főváros csak a fenti összeghez jutott, részben annak eredményeként, hogy a saját bevételek - az iparűzési adó - magasabbak. A város képes lenne önmagát finanszírozni, ha nem lenne ilyen magas az állami elvonás.
- Mikorra lehet költségvetése Budapestnek?
- A törvényes határidőre, vagyis február 15-ére elkészíti a városháza a főváros idei költségvetés-tervezetét, így az a február végi rendes közgyűlésen napirendre kerülhet. Az már politikai kérdés, hogy mikor fogadják el, a közgyűlést közvetve egy határidő köti: ha március 15-éig nem lesz az intézményeknek elemi költségvetésük, akkor csökkentett normatívát folyósít az állam. Tavaly a március eleji rendkívüli közgyűlés fogadta el a 2008-as fővárosi költségvetést.
