Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a szeptemberi kis növekedés után októberben még nem ugrott meg a munkanélküliségi ráta, szeptember-novemberben átlagosan 7,8 százalékra nőtt. Ez 0,3 százalékkal haladja meg az előző negyedévit, valamint 0,3 százalékponttal múlja felül az egy évvel korábbi arányt is - derül ki a KSH legújabb adataiból.
Az adatok szerint már nem az a jellemző, hogy a munkanélküliség helyett egyre többen kimenekülnek az álláspiacról és inaktívak lesznek. Amíg ugyanis az utóbbi egy esztendőben az állástalanok száma 14 ezer fővel, 330 ezerre nőtt, addig a foglalkoztatottak létszáma 15 ezer fővel esett vissza, az inaktívaké pedig tízezer fővel csökkent. Inkább hónapról hónapra gyarapodik a "látható" állástalanok száma, ám ez a negatív folyamat a korábban vártnál egyelőre lassabb.
A várakozások szerint a következő hónapokban a KSH adataiban egyre jobban látható lesz a munkaerő-piaci helyzet romlása, a munkanélküliségi ráta minden bizonnyal nyolc százalék fölé ugrik. A recesszió nyomán a kutatóintézeti prognózisok többsége kilenc százalék körüli rátát vár 2009 végére. A folyamatok megítélésében a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság, mivel sok foglalkoztató kivár, idővel nagyobb elbocsátásokra is elszánhatják magukat.
Sok múlik azon, hogy a következő hónapokban milyen makrogazdasági intézkedések születnek, a cégek milyen stratégiával (leépítés vagy szabadságolás) próbálják meg a rossz időket átvészelni, valamint a kormányzat milyen munkaerő-piaci eszközöket vet be. Rontja a kilátásokat, hogy a kivitel lassulása kedvezőtlenül érinti az ipari foglalkoztatást, a nemzetközi hitelválság pedig a pénzügyi rendszer és az ingatlanszektor munkaerő-keresletét vetheti vissza. A viszonylag optimisták közé tartozik a GKI, amely szerint a munkanélküliség 2009-ben átlagosan 8,3 százalékra nő. A másik végletet a Kopint-Tárki és a Pénzügykutató képviseli, a két intézet szakértői ugyanis a korábbi 7,8, illetve 8,0 százalékos prognózisukat 9,5 százalékra módosították. Köztes állásponton vannak az Ecostat kutatói, akik szerint a gazdasági krízis foglalkoztatáscsökkentő hatásai a jövő évben felerősödnek, ám ezzel együtt is legfeljebb 8,6-8,9 százalék közötti rátára számítanak.
