Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén ugyan az agrárium rendkívüli teljesítménye megakadályozta, hogy csökkenjen a megtermelt hozzáadott érték, azonban jövőre elkerülhetetlen a visszaesés. A kutatóintézetek egy százaléknál jóval nagyobb mértékű GDP-csökkenésre számítanak, azaz szkeptikusabbak a PM prognózisánál.
A termelési oldalon a mezőgazdaság már csak azért sem növekedhet, mert nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy meg tudja ismételni az idei kiemelkedően magas terméshozamot. Nagyobb probléma viszont, hogy a gazdaság húzóerejét jelentő ipari termelés nyár óta gyorsuló ütemben csökken, és nem valószínű, hogy a zuhanás 2009 második féléve előtt megáll - véli a Kopint-Tárki. A második félévre viszont - elsősorban a bázishatás miatt - már növekedést vár az intézet, s így összességében stagnálásra számít. Az építőipar ugyanakkor jobb évet zárhat az ideinél, ám ez a legjobb esetben is csak az idei teljesítményének megismétlését és nem növekedést jelent. A magán- és a közszolgáltatások szintén a recessziót erősítik, s így a GDP 1,3 százalékkal csökkenhet jövőre.
A magnövekedés, azaz az agrárium és az állami szolgáltatások nélkül számolt mutató viszont nem csökken ennyire drasztikusan - írta a GKI. A tercier szektor termeléshez kötődő része azonban kifejezetten nehéz helyzetben van. A szállítási ágazatot például idén még a jó mezőgazdasági termés segítette, azonban jövőre az ipar visszaesése nem teremt jó feltételeket, valamint a régió erősen lassuló növekedése is visszafogja a tranzitszállítást.
Ennél jóval pesszimistábban látja a jövőt a Pénzügykutató Zrt. Már novemberben az akkori viszonyok között elég borúlátónak tűnő elemzéssel jött ki, egy hónap alatt pedig a legoptimistábbá vált. A mostani felülvizsgálatban kétszázalékos GDP-csökkenést vár. Emögött többek között a főbb termelőszektorok szintén kétszázalékos visszaesése áll. A felhasználói oldalon a fogyasztás 3,5 százalékos csökkenésére számítanak. Ez csak részben vezethető vissza a reálkeresetek csökkenéséből és a munkanélküliség növekedéséből következő jövedelmi hatásra. A háztartások ugyanis a vagyon- és perspektívavesztések miatt növelhetik a biztonsági tartalékaikat, azaz a keresetek felhasználásának szerkezete a megtakarítások irányába tolódik, a fogyasztás ellenében. Ennél egy fokkal enyhébb, de lényegében azonos nagyságrendű esést vár a többi kutatóintézet is. Elég eltérőek azonban a beruházási várakozások. Vannak ugyanis, akik 3-4 százalékos csökkenésre számítanak, ám egyesek stagnálást vagy akár egy enyhe növekedést sem tartanak elképzelhetetlennek. Az Ecostat kutatói szerint a kormány gazdaságélénkítő intézkedései segíthetik a felhalmozást, mivel az uniós források átcsoportosításával végrehajtott program lényege, hogy kamattámogatásokat nyújtson, s így a piaci árakhoz képest kisebb költséggel juthassanak tőkéhez a magyar vállalatok. Így a beruházások akár egy százalékkal is meghaladhatják az ideit.
A külső piacok szűkülése a kivitelt is visszaveti, azonban ezen sokat enyhít, hogy Magyarország exportpiaca diverzifikáltabbá vált az utóbbi években - állapította meg a Pénzügykutató. A nettó export húzóereje teljesen kiiktatódik, a kivitel és a behozatal dinamikája jövőre azonos lehet. Ezzel szemben a többi intézet szerint a behozatal ütemének visszaesése nagyobb lesz, mivel a fogyasztás csökkenésén túl a jelentős importtartalmú exporttermékek gyártása is jelentősen esett. Mindenesetre a külkereskedelmi egyenleg pozitívuma továbbra is megmaradhat, azaz még így is enyhe lökést adhat a gyengélkedő gazdaságnak.
