Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi terméskiesés és az ezzel együtt járó áremelkedés után az idén az időjárás kegyes volt ugyan a termelőkhöz, azonban az értékesítési nehézségek miatt sokak kerültek nehéz helyzetbe mind a növénytermelők, mind az állattenyésztők közül. Bár Gráf József, az agrártárca vezetője azt mondta a Magyar Agrárkamara tisztújító küldöttgyűlésén, hogy a tavalyi eredményekhez képest öt-hat százalékkal nő 2008-ban az agrárgazdaság nyeresége és várhatóan eléri a százötvenmilliárd forintot, az agrárexport bevétele pedig már szeptemberben elérte a 4,2 milliárd eurót (noha tavaly egész évben csak 4,6 milliárdot tett ki) - az egész év megítélése mégis felemás. A léalmaprobléma kivételével a miniszter értékelése szerint a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a bor- és a pálinkaágazat árbevétele mondható kiegyensúlyozottnak. Az uniós borreform első üteme ugyanis a pluszfeladatok mellett többlettámogatást is hozott az ágazatnak.
Az értéknövekedést elsősorban a gabonaárak és legfőképp a kukorica árának év eleji rekordszintje okozta, azonban a második félévben a felvásárlási árak gyakorlatilag megfeleződtek és sok termelőnél az önköltséget sem fedezik. Ezek az alacsony árak ugyan átmenetileg könnyebbséget jelentenek az állattenyésztőknek, kérdéses azonban, hogy lesz-e elegendő forrásuk megvásárolni a takarmányt. Az agrártárca a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével elindított egy kedvezményes hitelprogramot, amelyet - többek között az év végén jelentkező gazdasági válság hatására - jövő év júliusáig meghosszabbítottak.
Az állattenyésztők közül legrosszabbul a hízottliba-előállítással foglalkozók és a tejtermelők jártak 2008-ban. Előbbiek esetében a Hungerit feldolgozókapacitásának - a Négy Mancs állatvédő szervezet kampánya miatti - őszi kiesése okozott veszteségeket, utóbbiak működését pedig a szerkezeti problémák mellett az uniós tejkvótaemelés veszélyezteti. Magyarország a csatlakozás óta csak 80-85 százalékban tudja kihasználni a rendelkezésére álló kvótát. A felvásárlási árak év közepén kezdődött zuhanását gyorsítja, hogy a kvótaemelés hatására többlettermelésbe kezdett nyugat-európai versenytársak fölöslegét is itt értékesítik.
Ez az év sem múlt el termelői demonstráció nélkül. Komolyabb megmozdulás a meggy-, majd a dinnyeszezon kezdetén volt a felvásárlók és az áruházláncok ellen, ezt követte a léalma felvásárlási ára körüli vita, majd novemberben a tejtermelők vezetésével a termelők áruházláncok előtti tiltakozása a kereskedelem beszállítókkal kapcsolatos viszonya miatt. A minisztérium közvetítőként valamennyi konfliktusban részt vett, és voltak eredmények is. Azt például sikerült elérni, hogy a láncok ígérete szerint a zöldség- és gyümölcsszezon kezdetekor nem indítanak árletörő akciókat. A novemberi megmozdulásokat követően pedig megindult a termelők, feldolgozók és kereskedők közreműködésével az élelmiszertermékpálya-kódex kidolgozása. Az viszont már kérdéses, mennyire sikerült megértetni a termelőkkel az együttműködés szükségességét a versenyképesség növelése és az áringadozásból adódó piaci feszültségek elkerülése érdekében.
Az uniós források felhasználása terén viszonylag jól áll az agrárium; eddig a források mintegy 40 százalékát kötötték le: idén a kertészet, az öntözésfejlesztés és a mezőgazdasági termékek értéknövelő beruházásainak támogatása volt a fő cél. A tárca ígérete szerint januárban jelentősen gyorsítják a beruházási támogatásokkal kapcsolatos elszámolást, amelyben most három hónapos késés van.
