Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Még a két héttel ezelőtti rendkívüli kamatdöntésnél is voltak a monetáris tanácsnak (MT) olyan tagjai, akik a tartás mellett szavaztak, azonban a mostani gazdasági kilátásokat már kevésbé ítélik borúlátóan. A döntés ugyan továbbra is az elmúlt hónapokéval és az elemzői konszenzussal megegyező 50 bázispontos vágás volt, de nem mellékes, hogy az alternatív javaslatok a további lazítás irányába mutattak (75 és 100 bázispont) - szoros szavazási eredménnyel.
Az MNB hivatalos prognózisa a novemberi inflációs jelentésben foglalt számokkal egyezik meg, ahol az árindexre vonatkozó feltevések a mainál jóval kedvezőtlenebbek voltak, a tegnapi jegybanki közlemény viszont már úgy fogalmaz, hogy a fogyasztói árindex "a monetáris politika számára releváns horizonton jóval a háromszázalékos cél alá kerülhet". Amint azt Simor András jegybankelnök a döntés utáni tájékoztatón is kiemelte: ha csak a drágulás üteme lenne az egyetlen szempont, amire az MT-nek ügyelnie kellene, akkor nagyobbat is lehetett volna vágni az alapkamatból. A pénzügyi stabilitás védelme viszont visszafogott, megfontolt és lassú csökkentésekre inti a tanácsot. A 10 százalékra mérsékelt irányadó rátánál nemcsak a hitelfelvevők, hanem a megtakarítók szempontjait is figyelembe kell venni. Utóbbiból ráadásul még mindig nincs túl sok Magyarországon, s így továbbra is a külföldi befektetők finanszírozzák a háztartások, a vállalatok és a kormányzat hiteleit.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint mindezek mellett meg lehetett volna kockáztatni egy nagyobb vágást is. Bár jelenleg még nem ismert, hogy milyen érvek hangzottak el az ülésen, a mostani globális környezet azért több elfogadható "muníciót" adott a nagyobb lazítás mellett érvelők kezébe. Többek között ilyen lehetett a számos más országgal és az eurózónával szembeni kamatkülönbözet növekedése is - mondta példaként Bebesy.
Az MT lépése megfelel a várakozásoknak, azonban viszonylag óvatosnak nevezhető, tekintettel például a múlt heti 125 bázispontos török kamatcsökkentésre - nyilatkozta a Napi Online-nak Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője. A döntés ugyanakkor így is azt jelzi, hogy a tagok elkötelezettek a monetáris kondíciók enyhítése mellett.
Ha a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, akkor az elkövetkező hónapokban folytatódhat az alapkamat csökkentése - közölte Simor. Ez az elemzők szerint nagy valószínűséggel egy januári 50-es vágást jelent, s a kamat márciusra érheti el a 8,5 százalékos, azaz az októberi 3 százalékpontos szigorítást megelőző időszak szintjét.
