Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A gazdasági válság alaposan átírja az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT). A regionális operatív programok (rop) keretéből ugyan nem csoportosítanak át pénzt máshová, de lesz-e belső, prioritások közti változás a következő kétéves akciótervekben?
- A 2013-ig rendelkezésre álló keret nagysága tekintetében valóban nem lesz számottevő változás, de a felhasználási lehetőségekben több is. A 2007-2013 közötti időszakban mintegy 300 milliárd forint van gazdaságfejlesztési célokra elkülönítve a ropokban. A gazdasági válság miatt a következő két évben mintegy 160 milliárd forintot teszünk elérhetővé, vagyis ebben az időszakban a teljes hétéves gazdaságfejlesztési keret jelentős része lehívható lesz. Az első két évben leginkább a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére koncentráltunk: többek között ipari parkok és inkubátorházak kialakítását támogattuk. A felhasználható támogatásokat azonban régiónként eltérő okok miatt különböző mértékben sikerült kihasználni: a közép- vagy a nyugat-dunántúli régióban például a gazdaság fejlettsége miatt kisebb volt az érdeklődés, az ország keleti felében pedig jóval élénkebb. Az első két évben 80-100 milliárd forintot tettünk elérhetővé, ezt 80-90 százalékban sikerült is lekötni. A gazdasági válság hatását azonban már most is érezzük: több nyertes pályázónk, közte ipari park fejlesztését tervező is jelezte, nem biztos, hogy meg tudja valósítani a tervezett beruházását. Például azért, mert nem tudta időre előteremteni az önerőhöz szükséges bankhitelt vagy pedig azért, mert visszaléptek azok a vállalkozások, amelyek a megvalósítás után betelepültek volna a tervezett inkubátorházba. Attól tartok, jövőre még több ilyen esettel találkozunk majd, az önkormányzatok pedig kétszer is meggondolják, belevágjanak-e ekkora beruházásokba.
- Mit tehet az irányító hatóság ilyen esetben?
- Ha még a szerződéskötés előtt derül ki, hogy gond van az önerővel, és a kedvezményezett nem tudja a rendelkezésére álló 60 napig bemutatni a bankhitelt, esetleg kaphat egy-két hónap haladékot, de egy idő után elveszti a támogatást. Ennek elkerülése érdekében a jövőre induló kétéves akciótervek a gazdasági infrastruktúra-fejlesztés helyett inkább a gazdaságélénkítést jobban szolgáló célok támogatására koncentrálnak, az önkormányzati gazdaságfejlesztés helyett a vállalkozások támogatása felé mozdulnak el.
- Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem hirdetnek például ipari park létesítését támogató pályázatot?
- Nem, lesz még erre is lehetőség a 2013-ig hátralévő időben. Arról van szó, hogy 2009 elején három teljesen új típusú támogatást hirdetünk meg a ropok keretein belül. Ezeket igyekeztünk úgy kidolgozni, hogy egyedi brüsszeli jóváhagyást igénylő elemei ne legyenek, mivel így gyorsabban elindíthatjuk a programokat. Ez igen intenzív egyeztetéseket igényelt az uniós kollégákkal, a kormány pedig már jóváhagyta a múlt héten a következő kétéves akcióterveket.
- Mi lenne ez a három program?
- Elindítjuk minden régióban a regionális válságkezelő alapokat, ezek a következő két évben 20 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd (az összeg növelhető is). Ezek a gazdasági válság által hátrányosan érintett vállalkozásokat próbálnák megmenteni. Tervezünk egy egyedi regionális ipartelepítési programot, ami elsősorban a munkahelyteremtéssel járó termelő beruházások infrastrukturális részének kialakításához adna támogatást, gyors és átlátható döntéshozatallal és szerződéskötéssel, ennek összege közel 25 milliárd forint lesz. A harmadik új program pedig a kis- és középvállalkozások telephelyfejlesztését segítené, 17,5 milliárd forintos keretből gazdálkodva. A leghátrányosabb helyzetben lévő területeken megvalósuló programokra is több támogatás jutna: 11,5 milliárd forintot különítettünk el 2009-2010-ben e célra.
- A válságkezelő alapokról már sok szó esett, de valódi működésükről még keveset lehet tudni.
- Még vannak tisztázásra váró kérdések, az alapelv azonban az, hogy megfordítjuk az eddigi pályázati logikát. Eddig egy-egy célt hirdettünk meg, amire a pályázó, ha passzolt a szükségleteivel, jelentkezett. Az alapoknál viszont, ha jelentkezik egy a válság miatt gondban lévő vállalkozás és részletezi a problémáját, különféle lehetőségeket ajánlhatunk majd a kisegítésére. De a támogató is megkereshet egy-egy bajban lévő céget: bajban lévő iparágakról már most is tudunk, és ha például a munkaügyi szervezet jelzi nekünk, hogy valahol nagyobb leépítésre készülnek, akkor már meg is van, kihez kell elmennünk. Elsősorban a foglalkoztatás szempontjából legfontosabb kis és közepes vállalkozásokat célozzuk meg.
Igyekszünk minél szélesebbre venni a lehetőségek körét: lesz köztük hitel, tőkebefektetés, átképzési támogatás, munkabér- vagy járuléktámogatás, eszközbeszerzési támogatás, esetleg segítünk tanácsadásban vagy akár szabadalom beadásában. A lényeg, hogy a cég egyedi igényeire lesz szabva a segítség, és igyekszünk majd gyorsítani a döntéshozást, egy-két hónap alatt komoly segítséghez juttatni az érintettet. A támogatások alapvetően vissza nem térítendőek, de a pénzügyi likviditás növeléséhez elképzelhető, hogy visszatérítendő támogatást is adunk.
- Hogyan ítélik majd meg, hogy melyik vállalkozásnak milyen segítséget ajánlhatnak?
- Készül egy részletes paraméterkönyv, amely problémához köti a támogatási intézkedéseket. Nagyobb összegeknél azonban a cégek számíthatnak részletes átvilágításra, cégértékelésre, és megfelelő garanciákat fogunk kérni a támogatásért cserébe.
- Kik és hogyan döntenek majd arról, melyik vállalkozás veheti igénybe a válságkezelő alap forrásait?
- Ez a tevékenység is az állami gazdaságfejlesztési politika része, így ezt nem kívánjuk kiszervezni. Az is biztos, hogy az eddigi pályázati bírálóbizottságitól eltérő tapasztalatokra lesz szükség, olyan szakemberekre, akik ismerik, hogyan működik egy cég a gyakorlatban, és föl tudják mérni, adott helyzetben mire lenne a legnagyobb szüksége a túléléshez. Az értékelés után javaslatot tesznek majd, a végleges támogatási döntést pedig egy bizottság hozza meg. Mindenesetre szeretnénk a jövő év első negyedévében elindítani a programot.
- Az év végével lezárul az első Nemzeti Fejlesztési Terv (nft) és az azt követő első programozási időszaka is. A megvalósult regionális fejlesztéseket tekintve hogyan értékeli a programokat?
- A 2004-2006 közötti időszakra rendelkezésre álló mintegy 110-115 milliárd forintot sikerült szinte teljes mértékben felhasználni, mégpedig úgy, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő régiókba jutott a legtöbb támogatás. Noha az első nemzeti fejlesztési tervben csak egy operatív program foglalkozott a régiók felzárkóztatásával, azért már ott is fontos szerephez jutottak az egyes régiók, a régiós fejlesztési tanácsok a felhívások kidolgozásánál és a döntéshozatalnál. Jellemzően infrastruktúra-fejlesztési pályázatokat hirdettünk meg, mégis, ezeknek volt számottevő gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő hatásuk is. Emellett sikeresek voltak a régiókban a mintegy 15 milliárd forintos kerettel meghirdetett, foglalkoztatással összekötött képzési programok, amelyek hatékonysága iránt élénken érdeklődik az Európai Bizottság is, lévén másutt ritka, hogy az infrastruktúra-fejlesztést támogató programokba ilyet építsenek.
- Mikorra várható az értékelés eredménye?
- Várhatóan 2009 végére - az Európai Bizottság Szociális, valamint a Regionális ügyekért felelős főigazgatósága egyébként 2010-ig várja, hogy benyújtsuk. Az nft elszámolása most zárul, vannak programok, beruházások, amelyek mostanra kezdenek valóban működni és éreztetni a hatásukat. Elsőként az elszámolásokat küldjük meg Brüsszelnek, ezt követően pedig az uniós értékelési módszertan adaptációja után közbeszerzés keretében kiválasztjuk azokat a független értékelő szervezeteket, tanácsadókat, amelyek elvégzik az értékelést. Az érdemi munka még 2009 első félévében megkezdődik. Mivel több nézőpontból szeretnénk megvizsgáltatni a programok hatását, több hazai kutatóintézetet - például a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központját - is szeretnénk felkérni, hogy vegyen részt a munkában.
