Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap a parlament 209 igen szavazattal, 171 nem ellenében elfogadta a jövő évi költségvetést: a büdzsé mintegy 13 ezer milliárd forint bevételt szed be a cégektől, magánszemélyektől, a kiadási főösszeg meghaladja a 13,7 ezer milliárd forintot, vagyis az államháztartás hiánya 785 milliárd forint lesz, ez 2,8 százalékos hiánynak felel meg az önkormányzatokkal együtt. A parlament az utolsó pillanatban még 4,3 milliárd forinttal, 47,2 milliárdra mérsékelte a kormány által felhasználható általános tartalékot, ugyanis a sarokszámok elfogadása után ennyivel nőtt az önkormányzatok támogatása. A költségvetési bizottság dönthetett volna a hiány növelése mellett - ahogy azt a kormány javasolta -, ám az ellenzék ezt nem támogatta, hanem a tartalék megcsapolását választotta.
A 2009-es költségvetés első változatát az államháztartási törvény által megszabott határidőre, szeptember utolsó napján terjesztette be a kormány; ez még optimizmust sugallt, készítői úgy vélték, hogy a 2006-ban kezdett megszorítások után végre eljön az első békeév. A kisebbségben kormányzó MSZP meg is kezdte országos kommunikációs kampányát, amelynek fő üzenete szerint újra emelkedő pályára kerül a magyar gazdaság. Az ekkor beterjesztett büdzsé 4,5 százalékos infláció mellett 3 százalékos gazdasági növekedést jövendölt, a hiányt 975 milliárd forintra tervezték, ami a GDP 3,2 százalékának felelt volna meg; a nyugdíjreform miatt kieső állami bevételeket figyelembe véve a hiánymutató 2,8 lett volna, amivel teljesítettük volna az eurócsatlakozás egyik fő feltételét, azaz a 3 százalékos plafont szabó maastrichti követelményt.
Visszavonás és módosítás
Ez a költségvetési törvényjavaslat majd egy hónapig hevert a parlament asztalán anélkül, hogy akár egy bizottság is hozzányúlt volna. Hiába is tették volna: a szeptember végén, október elején kibontakozó vészes gazdasági folyamatok arra kényszerítették a kormányt, hogy a költségvetés tervezetét példátlan módon visszavonja és azt új változatban terjessze be. A jövő évi büdzsé október 18-i változata már szerényebb, mindössze 1,2 százalékos GDP-bővüléssel számolt, ami a növekedés lassulását jelentette volna. Mivel a büdzsé új változata alig egy hét alatt készült el, komolyabb változtatásokra nem volt lehetőség, ám a hiánymutatót így is a korábbi 3,2 százalékról 2,9 százalékra húzta le a kormány. A legfontosabb döntés ekkor az adócsökkentés, pontosabban az új adócsomag visszahívása volt: kiadási oldalon még csak arról döntöttek, hogy a nyugdíjkorrekciós program kiadásait és a szociális kiadások éves emelését szeptemberig eltolják.
A neheze azonban így is hátravolt: az új költségvetési javaslat alig élt egy hetet, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a globális válság magyarországi hatása sokkal súlyosabb lesz a feltételezettnél, az adósságválság elhárítása érdekében a kormány az unióhoz, majd a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult. A forint látványos gyengülése, az állampapírpiac befagyása után október végén még elkezdte tárgyalni a költségvetés tervezetét a parlament, ám már akkor lehetett tudni, hogy ez a változat sem állja meg a helyét. A költségvetés harmadik verziója - amely rendhagyó módon egy 66 oldalas módosító indítványként került a ház elé, Veres János pénzügyminiszter képviselői indítványaként - már a GDP 1 százalékos zsugorodásával, a lakossági fogyasztás és a beruházások csökkenésével számol, miközben továbbra is 4,5 százalékos inflációval kalkulál. Ez utóbbi már irreálisnak tűnik, hiszen a legfrissebb prognózisok szerint a pénzromlás üteme 2-3 százalék között lesz 2009-ben; az inflációs számot a tervezet kidolgozásakor az akkor nagyon gyenge forinttal magyarázták, de utóbb sem csökkentette a PM (az infláció elmaradása a tervezettől komoly bevételi kockázatot rejt).
Tartalékos emelések?
A büdzsé tervezetében több tartalék is van: az előre nem látható általános kiadásokra szolgál az általános tartalék, ebben a zsebben - többszöri csökkentés után - 47,2 milliárd forint van. A stabilitási tartalék 78 milliárd forintra rúg, a minisztériumok költségvetésében még egyszer ennyit zároltak, vagyis összesen mintegy kétszázmilliárd forint tartalék áll rendelkezésre (ez a jövő évi GDP 0,7 százalékának felel meg). A Miniszterelnöki Hivatal még ezenfelül rendelkezik egy 66,8 milliárd, az önkormányzati fejezet további 25,9 milliárd forintos pluszkerettel, amit eredetileg a béremelésekre tettek félre. A kormány viszont, mint ismert, úgy határozott, hogy jövőre nem emeli a közszférában a béreket és nem lesz 13. havi fizetés sem, tehát elvileg ez a 92,7 milliárd forintos keret is ellensúlyozhatná a gazdasági visszaesés, illetve a tervezettnél alacsonyabb infláció miatti bevételkieséseket. A közszolgálati szakszervezetek azonban január elejére általános sztrájkot hirdettek, a bértárgyalásokon pedig a kormány képviselői utaltak arra, hogy készek engedni bizonyos szakszervezeti követeléseknek, tehát ettől a pénztől mint tartaléktól a kormány lélekben már elbúcsúzott, ami nem jó üzenet a bizonytalan kimenetelű év kezdetén.
Élénkítés csak az uniótól
A költségvetés végső verziója 1 százalékos recesszióval számol 2009-re: október végén ez volt a legsötétebb forgatókönyv, ám az elmúlt napokban ennél borúlátóbbak is napvilágot láttak, vagyis már nem lehet elmondani, hogy az elfogadott verzió a lehető legpesszimistább. A tartalékokkal együtt azonban így is jó eséllyel tartható a 2,8 százalékos hiánymutató (önkormányzatokkal együtt számolva), ami annak is előfeltétele, hogy 2009 utolsó hónapjaiban Magyarország csatlakozhasson az ERM-2 valutarendszerhez - vagyis komolyan megkezdje a felkészülést az euró bevezetésére.
A 2009-es költségvetés hatalmas adóssága viszont, hogy nem tud többletforrásokat a gazdaságba pumpálni a recesszió ellensúlyozása érdekében, erre kizárólag az uniós támogatások maradtak. Bár a gazdaságösztönzés szükségességével a kormány is egyetért, a bizonytalan pénzügyi környezetben nem merte feláldozni a költségvetési szigort - az ország biztonságos és viszonylag olcsó külső finanszírozása most megoldott a húszmilliárd eurós IMF-EU hitelkerettel, de készülni kellene e hitelkeret utáni évekre is. Az ellenzéki pártok részéről születtek olyan javaslatok, hogy különböző "állami luxuskiadásokból" kellene a gazdaságot támogatni, ám a kormány 500 millió forintos éves kommunikációs kerete - amiből a Fidesz gazdaságot élénkített volna - növekedésserkentésre édeskevés, más javaslatok pedig nem merültek fel a költségvetési vitában.
