Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országgyűlés az idei utolsó ülésnapján szavaz többek között a bankmentő csomag elfogadásáról, amely a beterjesztés óta jelentősen finomodott a bankok javára. A törvény szerint a kormány - az IMF hitelkerete terhére - 2008-2010 között 300+300 milliárd forintot fordíthat banki hitelállomány-garantálásra, illetve tőkeemelésre. Az állami garanciát a törvény hatálybalépése és 2009. december 31. közötti hitelfelvételekre kérhetik a bankok, míg a tőkeemelési igényüket 2009. január végéig jelezhetik a pénzintézetek.
Garanciát a bankok nemcsak forint-, hanem svájcifrank- és euró-forrásbevonásokra is kérhetnek. A garanciáért cserébe a bankok kötelesek az állam számára egy darab, különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt kibocsátani, amely megszűnik, ha az állam által vállalt garancia is megszűnik. Ennek a részvénynek a birtokában az állam vétójogot gyakorolhat osztalékfizetési, a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségével, illetve háromnegyedes többséggel hozandó kérdésekben.
A törvényjavaslat végszavazásra bocsátani tervezett szövege szerint a bankok kérhetik az államtól a tőkeemelést, de az állami beavatkozásra adott esetben a tulajdonosok egyetértése nélkül is sor kerülhet. Ha hitelintézet kérésére történik az állami mentőakció, az jóval egyszerűbb, hiszen az állami tőkeemelés részleteit a kormány és a bank egyezteti és arról megállapodást köt. Ez a megállapodás rendelkezik az osztalékelsőbbségi részvények, illetve a különleges vétójogot biztosító részvény kibocsátásáról, az igazgatósági és fb-tagok delegálásáról, díjazásáról.
Sor kerülhet az állam közvetlen beavatkozására, ha a bank húsz munkanapon keresztül igénybe veszi az MNB likviditási hitelét a mérlegfőösszegét öt százalékkal meghaladó mértékben vagy ha a szavatoló tőke nem éri el a tőkekövetelmény ötven százalékát. A kormány mindezt rendeletben állapíthatja meg. Amennyiben a bank fizetésképtelensége veszélyezteti a magyar bankrendszer egészének működését, ez esetben a pénzügyminiszter gyakorolhatja a bank közgyűlésének jogait. A kormány határozatát a pénzintézet megtámadhatja, az eljárást a bíróságoknak gyorsított tempóban kell lefolytatniuk.
