Beérett a recesszió gyümölcse és még van mit szüretelni a következő hónapokban - kommentálta a novemberi fogyasztóiár-indexet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az infláció ugyanis brutális gyorsasággal folytatta az amúgy sem lassú mérséklődést. A KSH tegnapi adatai szerint csupán 4,2 százalék volt a drágulás üteme a tizenegyedik hónapban, szemben az előző havi 5,1 százalékkal. Ennek eredője már jó ideje ismert volt: élelmiszerek, benzin és a recesszió. Egy éve még az első két tétel hiúsította meg, hogy a jegybank és az elemzők által várt alappálya megvalósuljon. Azóta azonban sokat változott a világ, az importált árak most már a dezinflációs folyamatokat támasztják alá. Az előző év azonos időszakának árait ugyanis a nyers élelmiszerek már szeptember óta alulmúlják, elsősorban a liszt, dara és a friss zöldségek árainak konszolidálódása miatt. A feldolgozottak esetében ugyan félő volt, hogy az augusztusban kezdődő enyhe mérséklődés nem gyorsul fel, azonban a júliusi 16,9 százalékos csúcsról novemberre 7,9 százalékra esett. A benzin most került át a régóta várt negatív tartományba, ez a tétel 4,8 százalékkal olcsóbb, mint egy éve ilyenkor volt. Az igazi meglepetés azonban a negatív kibocsátási réshez kötődik.
A mérséklődő keresletből adódó enyhülő árnyomás igazán csak most indult meg, s ezt jól jellemzi, hogy a piaci szolgáltatások árai átlagosan nem emelkedtek az elmúlt hónapban - mondta Németh Dávid, az ING senior elemzője. Kisebb tételekben ugyan voltak enyhe növekedések, az 1 százalékot azonban egyik sem haladta meg, leszámítva a tipikusan szezonális belföldi utazások árainak 3 százalékos esését.
Így nem meglepő, hogy Simor András jegybankelnök is úgy nyilatkozott az AmCham tegnapi konferenciáján: meglepte a jegybankot az infláció meredek csökkenése. Míg a lapunk által megkérdezett elemzők többsége korábban az év közepére várta, hogy az infláció a háromszázalékos középtávú cél alá kerüljön, addig ezt a novemberi adat óta már az első negyedév végére prognosztizálják. Ezáltal a jövő évi árindex is a cél alatt lesz, márpedig ez egy komoly üzenet a jegybanknak. Mivel a forint stabil és az állampapírpiac is éledezik, lehet is és kell is kamatot csökkenteni Török Zoltán szerint, aki egy gyors ütemű, de a kockázatok miatt nem nagy tételekben történő vágássorozatra számít az év első felében, amit egy jóval lassúbb lazítási periódus követhet a második félévben. Akár 6 százalék lehet 2009 végén az alapkamat, azaz 250 bázisponttal alacsonyabb, mint az idei októberi emelést megelőzően volt.
Az árak ugyanakkor nemcsak jövőre őrizhetik meg stabilitásukat, hanem az azt követő évben is. Ez elég idő ahhoz, hogy mérséklődjön a lakosság inflációs várakozása és ne csak időleges állapotnak tekintsék az alacsony árszintet - mondta Németh. Több tényező azonban azt sugallja, hogy a drágulás üteme 2011-ben ismét gyorsulni fog. A mostani tőkeinjekciók ugyanis egy idő után megjelennek majd az árakban is, hacsak időben ki nem tudja vonni a jegybank a gazdaságba mostanában pumpált likviditási többletet. Ugyancsak kérdéses, hogy az olaj és más nyersanyag ára hogyan alakul, ha a globális gazdaság kilábal a recesszióból. Ennek mértéke azonban több, előre nem látott tényező függvénye és egyelőre semmit sem lehet tenni ellene.
