Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank várakozásai szerint a magyar gazdaság a következő hat hónapban recesszióba kerül, az infláció csökken - mondta Simor András jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Az árfolyamról - az azt feszegető kérdésekre válaszolva - újfent elmondta, hogy az MNB-nek ugyan nincs árfolyamcélja - egy cél mégis létezik: annak megakadályozása, hogy az árfolyam hektikusan mozogjon.
A jegybank elnöke részletesen ismertette a gazdasági bizottsággal, hogy miért érintette ily erőteljesen Magyarországot a pénzügyi válság, utalva a magas fizetési mérleghiányra, a lassú gazdasági növekedésre, az alacsony hazai megtakarításokra és az emiatt fennálló erős devizahitel-függőségre. A mostani válságra nem lehetett számítani, így az MNB sem számított ilyen végkifejletre - mondta Simor. A háromszázalékos októberi kamatemelésre utalva Simor elmondta, tudja, hogy fáj a gazdaságnak, ám ennél jobban csak a pénzügyi válság fájna - tette hozzá. Nem az a probléma, ha drága a hitel, hanem ha nincs hitel - ezért kell az ország pénzügyi stabilitását mindenáron megőrizni. Simor szerint kialakult a gazdaságban az az érzet, hogy szűkül a hitelezés, holott a novemberi számok ezt nem támasztják alá: mind a vállalati, mind a lakossági szektorban nőtt a hitelállomány. Az új hiteligényeket azonban már nem fogadják el a bankok - ezért alakult ki az a vélekedés, hogy a hitelállomány csökken.
Az MNB növekvő államadóssággal számol, a lassuló gazdasági növekedés miatt az GDP-arányos hiánymutató emelkedni fog. Az infláció gyorsan csökken, 2009 második felében három százalék alá mérséklődik - igaz, mindez egy százalék körüli recesszióval párosul, 2010-re az MNB már lassú gazdasági növekedést vár. Ilyen környezetben lehet kamatokat csökkenteni, amit meg is tett az MNB: két lépésben, egy százalékponttal mérsékelte az alapkamatot. A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében ugyanakkor nem volt lehetőség a három százalékpontos októberi kamatemelés teljes korrekciójára: a kamatcsökkentést csak úgy lehet folytatni, ahogy csökken az ország kockázati megítélése.
Simor szerint a tartós növekedés serkentéséhez a kiadások csökkentése nem elegendő, finanszírozási reformokra van szükség az adórendszerben, a foglalkoztatásban, a szociális rendszerben. A legnagyobb gond a kkv-szektor finanszírozása - ismerte el a jegybank elnöke a reálgazdaságért aggódó politikusok kérdéseire. Az MNB meglátása szerint a bankok inkább hajlamosak lakossági hitelezésre fordítani beszűkült forrásaikat, mert az jövedelmezőbb, ráadásul a jelzálogfedezet csábító biztosítékként szolgál. A bankok inkább a vállalati hitelezést fognák vissza a jelek szerint 2009-ben. Akár az is szóba kerülhet, hogy a jegybank forráskihelyezéssel segítse a vállalati hitelezési kedvet - de nem szabad illúziókat táplálni. Ha egy bank nem akar hitelezni, akkor nem fog - ennek ellenkezőjére az MNB nem kényszerítheti a kereskedelmi bankokat. A hitelezés élénkítését szolgálhatja a jövő hétfőn szavazásra kerülő bankerősítő - és nem bankmentő - törvénycsomag, ezért annak elfogadására szólította fel a politikusokat az MNB elnöke.
