Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament a jövő héten szavaz a jegybanktörvény módosításáról, amely a 2001-ben újraírt törvény tizenharmadik módosítása a sorban, vagyis átlag évi kétszer hozzányúltak a jogszabályhoz. A sorból kiemelkedik a tavalyi év, amikor négyszer látták szükségesnek a törvény farigcsálását. A mostani javaslatot a kormány jegyzi, ám azt valójában maga a jegybank kezdeményezte, uniós jogharmonizációra és technikai módosításokra hivatkozva. A változtatás gyakoriságát, illetve a folytonos hivatkozást az EU-ra, illetve az Európai Központi Bankra még a kormánypárti képviselők is nehezményezték a költségvetési bizottság ülésén, a vita elején. A vita ennek ellenére csendben folyik: egyetlen technikai módosító javaslat érkezett a tízoldalas módosításhoz, így nagy valószínűséggel a törvényt jövő héten elfogadja a parlament.
A módosítás pontosítja a hamis (forint vagy más valuta) bankjegyekkel kapcsolatos eljárást: eszerint a hamisgyanús bankókat akár postai úton is meg lehet küldeni az MNB-nek véleményezésre, illetve minden készpénzfeldolgozónak kötelezővé teszik a hamis bankók forgalomból való kivételét és annak megküldését az a jegybanknak. Az új szöveg leszögezi, hogy a hamis bankjegyekért nem jár kárpótlás - az úgymond a megtaláló vesztesége.
Újdonság a törvényben, hogy sérült, forgalomból kivont, illetve a forgalomba levő, de már nehezen felismerhető érmét, illetve annak alapanyagát kizárólag az MNB értékesítheti - piaci viszonyok figyelembe vételével. Ezzel a monopólium megteremtésével a "nyerészkedési célú" érmefelhalmozást kívánják megnehezíteni. Erre volt már példa az ezüsttartalmú kétszáz forintosok esetében, ugyanakkor az idén kivont egy- és kétforintosok esetében hivatalosan ilyen gyanú nem merült fel.
