Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gyorsítani kell a csődeljárások lefolytatását - ez a célja a tegnap a parlament alkotmányügyi bizottsága elé került javaslatnak, amit a benyújtók úgy terveztek, hogy december 15-én, az őszi ülésszak utolsó napján el is fogadhat a parlament. Ám egy szavazat híján (184:185) a csődtörvény módosítója lecsúszott a sürgős eljárásról, többek között azért, mert a szabályozó egyik benyújtója, az MSZP-s Molnár Albert tévedésből nemmel szavazott, így saját törvényének sürgős tárgyalását hiúsította meg. Így a javaslatról leghamarabb februárban dönthet az országgyűlés.
A csődtörvény módosítását Molnár mellett az ugyancsak MSZP-s Bárándy Gergely jegyzi, ám az indítvány mégsem MSZP-javaslat. A két politikus ugyanis az Országos Igazságszolgáltatási Tanács képviselője is, s e tisztségükben nyújtották be a módosítót - mondta a Napinak Bárándy Gergely. A jogszabálytervezet szakmai konszenzust tükröz, ugyanis a törvénymódosításokkal a bíróságok kívánják "befoltozni" a jelenlegi szabályokon tátongó lyukakat, amelyek az eljárás eredményességét vagy akár a csődeljárás idejét veszélyeztetik.
A törvénymódosítás nem csupán a bírói kamara, hanem a felszámolásokkal foglalkozó cégek és magánszemélyek véleményét is tükrözi - állítják a módosítót jegyző képviselők. Az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén az ellenzéki képviselők - ideértve az SZDSZ delegáltját is - egyébként csak azért nem támogatták, mert a beterjesztők terve szerint két hét alatt kellene elfogadnia a javaslatot a háznak.
A módosító kimondja: ha egy cég saját maga ellen kér felszámolási eljárást, vagy azt a végelszámoló kezdeményezte, akkor a fizetésképtelenséget a bíróság állapítja meg azt követően, hogy az adós cég tulajdonosai nem tesznek intézkedéseket cégük megmentésére. A jövőben a cégek többségi tulajdonosai készfizető kezességgel felelnek azért, ha a felszámolás alatt levő cég vezetője nem biztosítja az eljárás indításához és lefolytatásához szükséges iratokat. Amennyiben ez a feladat a felszámolóra marad, akkor ennek költségéért a tulajdonosok is felelnek. Az elképzelés szerint a vagyontalan - kiürített - cégek tulajdonosai sem ússzák meg az eljárás költségeit, azt eddig rendszerint az állam fizette.
Fizetésképtelenség esetén a felszámoló kérheti a bíróságtól, hogy akik a cég vezetői voltak az eljárást megelőző három évben, és tevékenységük hozzájárult a cég fizetésképtelenségéhez, bírsággal sújthatók legyenek, ami egyben fedezetként szolgál a követelések kielégítésre is. Az eddig is létező szabály most kiegészül azzal, hogy a bíróság által kirótt biztosíték befizetéséért a többségi tulajdonos kezesként feleljen.
Az új javaslat szerint a felszámolás során nem lehet követelésként bejegyeztetni a cég vezető tisztségviselőinek - azok családtagjainak - követeléseit, hiszen ők amúgy is szerepelnek a kielégítési sorrendben, és az ő követelésük külön beszámítása hátrányos helyzetbe hozná a kielégítési sorrendben előbb lévő szereplőket. A jövőben a felszámolás megindítását követően az eddigi egy évvel szemben 180 napig lehet bejelenteni a követelési igényeket. Szintén az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy a felszámolási eljárás lezárását követő két hónapon belül lehet kérni - a korábbi 90 nappal szemben - bíróságon keresztül az adós cég vezetőjétől a ki nem elégített követelések kifizetését.
