Az idei költségvetés általános tartalékában a Napi számításai szerint mintegy 17 milliárd forint maradt, miután az év eleji 46,7 milliárdból csaknem 29,6 milliárd forintot költött a kormány. Az általános tartalékhoz átlagosan kéthetente nyúlt hozzá. A legkisebb egyszeri költés 20 millió forint volt, a legnagyobb egyszeri döntés meghaladta a tízmilliárd forintot. A 17 milliárdos maradvány az elmúlt években a minisztériumokat nagy decemberi marakodásra késztette, ám ez idén várhatóan elmarad és a tartalék a hiány további csökkentésére fordítja a kormány.
Az államháztartási törvény szerint az általános tartalékot a kormány az előre nem látható kiadások fedezetére kapja - ez a követelmény soha nem teljesült száz százalékban, idén is voltak olyan költések, amelyek gondosabb költségvetési tervezéssel előre láthatóak lettek volna. Ilyen a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vagy épp a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működési kiadásainak pontosabb megtervezése. Szükség volt az állami protokollkiadások többszöri megemelésére vagy az 1,5 milliárd forintos lakossági tájékoztatási kiadási keret emelésére is - ezt is előre nem látható tételként könyvelték el.
Míg az általános tartalékkal viszonylag óvatosan bántak - főként a korábbi évek gyakorlatához mérten -, addig a fejezeti és központi egyensúlyi tartalékokkal kifejezetten konzervatívan, ami a pénzügyi válság közeledtével rendkívül jól jött. A húszmilliárd forintos központi egyensúlyi tartalék érintetlen maradt, így azt október 16-án zárolni tudták, így csökkentve az év végi várható hiányt.
A fejezeti tartalékokból az első negyedévben mindössze 4,5 milliárdot, majd szeptemberben 20,1 milliárdot szabadítottak fel, így 57 milliárd marad a tárcáknál, amit viszont szintén zároltak az októberi döntéssel. A múlt havi, 20+57 milliárd forintos tartalékzárolás volt részben a fedezete annak az összesen 103 milliárd forintos kiadáscsökkentésnek, ami lehetővé tette, hogy a korábbi 3,6 százalékról 3,4 százalékra mérsékeljék az államháztartás idei hiánycélját.
