Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két alapvető szempontot vett figyelembe tegnap a monetáris tanács (MT): egy potenciális kamatvágás veszélyeztetné-e az inflációt vagy a pénzügyi stabilitást. Hosszas vita után végül arra jutottak a tagok, hogy nem, s így jelentős többséggel 50 bázispontos vágás mellett döntött az MT, 11 százalékra csökkentve a jegybanki alapkamatot - mondta Simor András jegybankelnök. Az ülésen a tartásra és a 100 bázispontos csökkentésre is érkezett szavazat.
A döntés azonban nem könnyű helyzetben született. Egy nagyobb mértékű monetáris lazítás ugyanis segíthetné a magyar gazdaságot, ám veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, többek között a spekuláció újraélesztésével. Márpedig ez jóval nagyobb problémához vezetne, mint amekkorát a gazdasági lassulás okoz. Ugyanakkor ideje végre felkészülnie a lakosságnak a világban kialakult új helyzethez való alkalmazkodáshoz - utalt Simor arra, hogy külföld nem hajlandó finanszírozni az eddig megszokott mértékben Magyarországot. Így most a vállalati szféra fejlesztéseinek a finanszírozása a hazai háztartásokra marad. Ezt az átrendeződést az MNB-nek nem célja megfékezni, lassítani, segíteni azonban tudja, s ezt a kamatpolitikán túli monetáris politikai eszköztárral elő is kívánja segíteni - ennek érdekében csökkentették például a kötelező tartalékrátát 5-ről 2 százalékra.
A jegybank novemberi inflációs jelentése így a háztartások megtakarításának növekedését várja; mindez amellett izgalmas, hogy az előző negyedévhez képest jelentős módosítások történtek a makropályán. Egy hónap alatt ugyanis nagyon megváltozott a világ és így az MNB világképe is - mondta Simor. A GDP-változás a legfrissebb prognózis szerint legjobb esetben is -0,2 százalék lesz. A bizonytalan körülmények miatt azonban a jegybank szakított eddigi szokásával, s konkrét értékek helyett intervallumokkal jellemzi a következő éveket, így a gazdasági visszaesés akár 1,7 százalék is lehet - azaz lényegében a Pénzügyminisztérium által számolt -1 százalék körül ingadozik a prognózis.
Számos oka van, hogy miért vitték le ennyire a GDP-t az előzőleg várt 2,6 százalékos növekedésről. A külpiaci dekonjunktúra a legfrissebb előrejelzések alapján jóval mélyebb és tartósabb lesz, mint arra korábban számítani lehetett, s ez legjobb esetben is 1,6 százalékra mérsékli az export növekedési ütemét. A befektetők kockázatvállalási hajlandóságának mérséklődése a vállalati szektor fejlesztéseit veti vissza, s az ettől szorosan nem elválasztható pénzpiaci likviditás igen alacsony szintje a vállalkozások, valamint a lakosság fogyasztását és beruházásait is visszaveti. Az áht-hiány csökkentését célzó lépések ugyanakkor átmenetileg szintén gátolják a növekedést, az állami bérkiadások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint a lakosságnak nyújtott pénzügyi transzferek lefaragásán keresztül. Így a háztartások fogyasztási kiadásai -3,6 és -1,1 százalék között, a fiskális keresleti hatás -0,4 és 0,3 százalék között, s a bruttó állóeszköz-felhalmozás -3,5 és 1,1 százalék között ingadozhat jövőre, amit 2010-ben egy enyhe mérséklődés követhet. A fentiekből eredő importcsökkenés viszont ha kismértékben is, de mérsékli majd a fenti kedvezőtlen folyamatokat.
A kibocsátási rés ugyan már az elmúlt egy évben segítette a jegybank infláció elleni küzdelmét, most azonban tényleg kitett magáért. Meglepő azonban, hogy a munkapiaci inflációs nyomás még mindig nem szűnt meg. A feldolgozóipar, amelyet igen érzékenyen érint a külső recesszió, már lefékezte a bérkiáramlást, a szakképzettek minimálbérének emelése révén a leginkább érintett szolgáltatószektorban azonban még mindig magas a bérdinamika. A 3 százalékos inflációs célt még így is túlteljesítik. Jövőre ugyan még átlagosan 3,1-3,4 százalék lehet a fogyasztói árindex, 2010-re, azaz a jegybank számára releváns horizonton belül azonban 1,5-1,9 százalékra zuhanhat. Az importált inflációs nyomás ugyanis jelentősen mérséklődött, s jövőre a foglalkoztatás számottevő csökkenésével és a versenyszféra bérdinamikájának erőteljes mérséklődésével számol a jegybank. Az árakra gyakorolt másodlagos hatás tehát a jegybank óhajai szerint végre enyhülhet, így lesz mivel alátámasztani a monetáris kondíciók jelentős és fokozatos lazításáról szóló jegybankelnöki ígéretet.
